Végtelenségek

1970•  2011. szeptember 28. 19:42

A remények télbe értek,

fagyöngyök alatt csóktalan

kaparnak ki földből emléket,

a mézízű nyár messze van.

 

Végtelen ma és a holnap

csöndjei fújják a hideget

arcomba, mégsem okollak,

tegnap még magamnak hittelek.

 

Lobként gyűlik rám az éjjel,

a törtfény felfakaszt sebet,

mit kezdhetnék a reménnyel,

míg kezemben vacog: beteg.

 

A fénytelenség télbe facsar,

s én nélküled tapadok hozzád;

ki felejteni sosem akar,

annak az idő nem orvosság.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

19702011. szeptember 30. 17:53

Marie, Drága!:-) Kicsit jobban van...a hangulatom!:-)
Köszönöm, az ölelés viszont!!!

Marie_Marel2011. szeptember 28. 22:36

mit kezdhetnék a reménnyel,
míg kezemben vacog: beteg.

Na..., ne betegeskeggyen má'... a hangulatod sé! :-)

Ölellek! Jó ez nagyon!

Pera762011. szeptember 28. 21:07

Arany lélek vagy...
Tudod te, tán majd hinni is fogod...

19702011. szeptember 28. 21:02

Erám! Tudom én...csak még nem hiszem!
Köszönlek!:-)

Pera762011. szeptember 28. 20:58

Fel és le, aztán újra fénybe...

19702011. szeptember 28. 20:51

Köszi Virágom!:-)nekem azért jobb, ha mosolyogsz...!
na, meg én is!:-)

Törölt tag2011. szeptember 28. 20:41

Törölt hozzászólás.

19702011. szeptember 28. 20:38

Attila!:-)értem én a mókát! (ja, elsőre azt írtam: mókád:-)))Aranyosak vagytok, így is, úgy is!:-)))

19702011. szeptember 28. 20:32

Virágom!:-)azért mosoly!:-)

versike2011. szeptember 28. 20:27

Katám;

csak Neked mókáztunk egy picit, ne haragudjatok, ha megint túlzásba vittem...!

Törölt tag2011. szeptember 28. 20:27

Törölt hozzászólás.

19702011. szeptember 28. 20:24

Köszi Évi! Ölellek én is!:-)

dreaming582011. szeptember 28. 20:19

''Lobként gyűlik rám az éjjel,'' - nagyon plasztikus!

''ki felejteni sosem akar,
annak az idő nem orvosság. ''
- hatalmas igazság :S
Ölellek Katám

19702011. szeptember 28. 20:10

Köszi Nektek, Ági, Attila!:-)
Legalább a címekben javulok!:-)) Úgyhogy örülök!:-)
Értettem mindenkit, és békejobb!:-))
A hangulat? most ez van!

Emikém! Köszönöm!:-)

versike2011. szeptember 28. 20:07

Emi;

a Kata nem adja ám a kalapját... :D

versike2011. szeptember 28. 20:07

Mer' én gyorsabb voltam, te kovácsági ;))

ha megkukucsálod, simán ''reád vertem'' egy kerek másodpercet.... ;D

Csak azé' nem veszekedek veled itten, mer' ez a Kata lapja... beérem azzal, hogy én is lenemecskeztelek... :)))

Mamamaci402011. szeptember 28. 20:01

Le a kalappal!

kovacsagi2011. szeptember 28. 20:00

te, versike! amikor ezt írtam, ez a kommented még nem is volt itt! csak az előző... neizéljémán, mer' megkötözöm a bocskorod! :))))

versike2011. szeptember 28. 19:59

Te, KovácsÁgi;

énnemaszondtamhogynemjó....

De inkább nem szólok, hogy ne fájjon a fejem. Se'.

kovacsagi2011. szeptember 28. 19:56

nagyon jó lett a cím ehhez a szöveghez!!!

versike2011. szeptember 28. 19:55

Igazából a címe az,

ami picit félelmet keltett bennem, de bízom Benned, hogy alaptalan volt.

versike2011. szeptember 28. 19:51

Az ut'só sor nagyon ott van.

A hangulatot meg... nna; tudod.

Azért, a vershez gratula...