Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Tűz volt
1970• 2014. augusztus 19. 08:33
Minek bogozzuk a semmit,
mi kötözni való bolondok,
görcseinkből hisszük kilendít,
bennünk hideg és meleg frontok,
érfalunkra rakódik az idő,
s a szívkoszorúban sem virág,
sem illatok.
Kis sámlin üldögélünk,
mint gyermek, ki mesét hallgatott,
sárkányölőkkel mégsem cserélünk,
csak a megnevezhetetlen bánatok
pecsétes ingét vesszük magunkra,
mind közül kivirít
egy jamfolt:
keserédes emlék. Azóta koplalunk,
azóta bogozzuk a semmit,
tűz volt, most füst és hamuk,
ablakot senki nem nyit,
ajtón senki nem kopog,
hangunk cérnavékonnyá kopott.
19702014. augusztus 20. 14:16
Köszönöm Virágom, hogy elolvastad!:-)
Törölt tag2014. augusztus 20. 12:09
Törölt hozzászólás.
19702014. augusztus 20. 10:23
Köszönöm szépen, hogy olvastátok!:-)
pepo2014. augusztus 19. 20:21
Kis sámlin üldögélünk,
mint gyermek, ki mesét hallgatott,
sárkányölőkkel mégsem cserélünk,
csak a megnevezhetetlen bánatok
pecsétes ingét vesszük magunkra,
mind közül kivirít
egy jamfolt:...
Ametist2014. augusztus 19. 14:44
Ez a "cérnavékony hang" nagyon erős, gratulálok versedhez!
Molnar-Jolan2014. augusztus 19. 14:02
némelyik sor annyira betalál, hogy szinte detonál...
az egész kerek és remek.
Törölt tag2014. augusztus 19. 11:45
Törölt hozzászólás.
Kicsikinga2014. augusztus 19. 09:31
Jóságos Ég!
Gondoltam citálok egy-két gondolatot, de végül is nem tudtam választani!
Futott rajtam a hideg, és nyelem a gombócokat!
Drága Katám!
Matyi872014. augusztus 19. 09:24
Nagyon szép, remek irás, gratulálok!
Üdv: Mátyás