Öltések

1970•  2010. június 3. 21:48

Fércmunka lenne, ha így varrnánk össze

a túlfeszítetteket, a hallgatás kevés

- kilométerekbe ácsolt sóhaj-csöndek -

csak az út szalad, ajkainkon prés.

 

Ökölbe szorult markoló kezünket

magunk alá gyűrjük és a tegnapot

- úgy ülünk rajta, ne fusson tőlünk -

kisimítanám rád és te rám - hagyod.

 

Csak rebbenni kéne, csak szemmel ölelni

engedd, hogy könnyeim lemossanak

elhibázottaknak a hallgatás elég

vegyél magadhoz, mert az út szalad.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

19702010. június 4. 18:26

Köszönöm szépen Enikő,hogy olvastál!:-)

19702010. június 4. 18:25

Köszönöm Valterem!:-)))

siskaeniko2010. június 3. 23:28

''Csak rebbenni kéne, csak szemmel ölelni''

Szép lett Kata. Puszi

Borivoje2010. június 3. 22:00

Drága Katám!
Egyik versedhez már írtam ezt,de ide is illik:ez igazi ÖLTÉSZET!...:)))))))))))
Szeretettel!

19702010. június 3. 21:55

Köszi Ancsám!:-)Talán még javításra szorul...De úgy örülök,hogy olvastad!:-)Puszi és Neked,Nektek is szépet!:-)))

kapocsi.ancsa2010. június 3. 21:51

Szép estét:)

kapocsi.ancsa2010. június 3. 21:50

Olvasom még..
Olyan ..Teljes!
Szép.