Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Májusok
1970• 2014. április 13. 12:28
Karodban lenni: a melegség,
most semmi sem férkőzhet közénk,
gerincemen sétál az ujjad,
tegnap hittelek, ma jobban tudlak,
és jobban éhezlek, puha kenyér
a szó ajkadon, a szív is ledér,
öltözi fel az összes betűt;
és selymes a kéz, csend susog,
ahogy nagy esők után májusok
nyarat ígérnek, s a fák alatt
fűszálak csókot váltanak,
nem láttam még ennyire szépet,
miként bódult éjből a reggelbe lépek,
vakít a fény: szemembe süt.
19702014. április 15. 08:24
János, köszönöm szépen. És hogy elmondtad.
Remélem, érteni fogsz: a fontos pillanatokat belül múlhatatlan őrizzük...:-)
Schmidt_Aladar2014. április 14. 22:23
...mindig megjelenik,...persze:)
Schmidt_Aladar2014. április 14. 22:22
Van néhány vers, aminek a hangulata azonnal magával ragad. Ezért is szeretem olvasni a műveidet, szeretem ezt az érzést. Persze a Nap miatt is, mert az tényleg szinte mindig jelenik, odabíborodik a sorok közé.:) Az intelligens ember mindig kételkedik, mert a tökéletesre vágyik, nem végez félmunkát. Közben sokszor észre sem veszi, hogy már sikerült. Erre vannak az ilyen visszajelzések.
örültem Neked:
János
19702014. április 14. 19:08
Én köszönlek Barátosném! Nagyon szépeket mondtál és nemcsak hogy jólesett, de sokat segít abban, hogy kicsit jobban higgyek magamban.
Ölellek:-)
Pera762014. április 14. 11:35
Barátosném, most értem el idáig, hogy még egyszer elolvassalak, és gondolkozzak.
Ennek a szonettnek nemcsak a hangvétele tetszik - ami nálad nagyon jellemző, hogy mindig megbújik egy napfonat valahol :) - hanem a formája is.
Elindul egy vers. Egy szonett-forma. Az első rímpár kicsit olyan féligség, mint az a tudat, hogy van, vagy, itt a jelen, de a jövő még olyan ki-tudjás. Aztán ahogy majd eljön a májusi esők utáni nyár-ígéret, úgy alakul, szebbül a szonett, csodaszép rímekkel: ujjad-tudlak, kenyér-ledér, mégis a legszebbek nekem a csend susog-májusok, fák alatt-váltanak r.párok, :) tehát a költő(lány) :) tud remekelni, ha akar, felerősíti a vers közepét nemcsak tartalomban, ritmusban is. Dalol, lüktet, zenél itt minden szó... Aztán az utolsó előtti két sor csengő rímeire rímtelenül koppan az utolsó sor, nem is koppan, hanem olyan igazi szembefény. :)
Hullámok. Fények. Kavalkád. Csoda.
Köszönlek! :)
19702014. április 14. 08:34
Köszönöm szépen, Ibolya!:-)
32014. április 14. 08:32
Nagyon szép ! :)
19702014. április 14. 08:25
Köszönöm szépen, hogy olvastátok!:-)
@Törölt tag: Néha nehéz magamnak is megtalálnom miért, de valahogy valamiért mindig érdemes. Ölellek!
skary2014. április 14. 04:34
a májusok...azok mámorítóóók :)
baramara2014. április 13. 21:48
...de szép! :)
csillogo2014. április 13. 21:41
"ahogy nagy esők után májusok
nyarat ígérnek, s a fák alatt
fűszálak csókot váltanak,
nem láttam még ennyire szépet"
Hibátlan szépségű ez a vers!
Molnar-Jolan2014. április 13. 21:20
Remeklés, és külön tetszik a végén a rímpár nélküli zárás.
Pera762014. április 13. 20:46
:)
pepo2014. április 13. 19:53
tegnap hittelek, ma jobban tudlak,
és jobban éhezlek, puha kenyér
a szó ajkadon, a szív is ledér,....
Mamamaci402014. április 13. 19:49
brummos!
BakosErika2014. április 13. 19:24
puha kenyér
a szó ajkadon, a szív is ledér,
öltözi fel az összes betűt;
Gyönyörű vers...
Engem is megérintett.
Elismerésem.
Törölt tag2014. április 13. 17:27
Törölt hozzászólás.
cedrus492014. április 13. 13:22
"nyarat ígérnek, s a fák alatt
fűszálak csókot váltanak,"
ez különösen elragadó kép!
szép!
Törölt tag2014. április 13. 13:21
Törölt hozzászólás.
kapocsi.ancsa2014. április 13. 12:40
nagyon szép...
"tegnap hittelek, ma jobban tudlak"