Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Kisiklott érzés
1970• 2010. június 7. 17:38
a lét ösztönből kullog:
elcsendesült a dobbantó dac
méregfogát kihúzta az orvos
asztalra borult a pohárnyi zacc
keserűn issza a kávét a reggel
lélekgyógyászhoz menekül a nap
gyászruhát vedlett a sikító éjjel
szerencsétlenséggel tele a kalap
farzsebbe vándorolt az álom
összeomlott rendszerén a vágy
zsíros hajat mosatlanul hagyott
napok óta vetetlen az ágy
vízes kövön elcsúszott a lélek
segítséget hangtalan kiált
verejtékben fürdik egy érzés
ónos eső arcokba zihál
versike2010. december 4. 10:52
Katám,
Az ilyen igazgyöngyöket is
Közszemlére tehetnéd, igazán!
Bár megértem, ha óvod őket,
És ha félted, megértem, talán...
Látod, ez az az érzés és a kép, 'miről
Az E - mailemben írtam; ''a'' ''Rúzstalan''
Csak zavarna bármilyen menő sminkelés,
Több; mikor arcodban meglátom magam...
Iziszcsillag52010. június 22. 23:46
Ezt nagyon eltaláltad!
Szokatlan ugyan, de minden benne rejlik, ami az Életben is!
Ráadásul meghökkentően hitelesen, s szépen!
Törölt tag2010. június 7. 18:22
Törölt hozzászólás.
siskaeniko2010. június 7. 18:00
Itt aztán jól összekavarodott minden. Remélem múló lelki állapot. Szépen írtad meg kedves Kata.
Puszi: Enikő