Kiaprózva

1970•  2015. szeptember 16. 16:01

Örömmel teltél
s most átadod nekem
öblös fotelünk mélyébe vackolódva
szemed szemembe szórja
a pillanatok rózsaszirmait
mint gyermek a mesét
az emlékből kiaprózza
hosszan gombolyít nagyít
és míg egy újabb lapra nyit
lassan verssé áll bennem a próza.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

stapi2017. március 17. 18:52

Remek prozódia! :)

Mikijozsa2016. szeptember 26. 16:07

JÓ:)

Knecs2016. szeptember 26. 14:53

Nagyon tetszik a hangulata soraidnak. 😊 Kellemesé tette a hazafelé zötykölődésem a buszon. Gratulálok!

Kicsikinga2015. november 25. 17:44

Nagyon boldog névnapot kívánok szeretettel!

Törölt tag2015. szeptember 30. 20:43

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2015. szeptember 22. 06:53

Törölt hozzászólás.

19702015. szeptember 18. 16:41

Köszönöm szépen, hogy ránéztetek! Csak úgy magamnak tettem félre...persze, azért megszerettem volna mutatni is.:-)
Limmi!Nekem mindig jó, ha olvasol. Nyugodtan mondd el máskor is a véleményed. Igazából nem agyaltam a címen, csak adtam neki valamit.:-)
Tetszik az ajánlottad! Köszönöm!:-)

pepo2015. szeptember 17. 19:46

:)

Bugatti3502015. szeptember 17. 12:10

...és ami mögötte van.... nos, ez a pár sor is sokat segít! :)

skary2015. szeptember 17. 05:13

:)

baramara2015. szeptember 16. 22:19

"és míg egy újabb lapra nyit
lassan verssé áll bennem a próza."
Szép lett ez a vers! :)

dreaming582015. szeptember 16. 21:25

Nekem így - címmel együtt - tetszik! :)
Ölellek Bíborkám!

Törölt tag2015. szeptember 16. 20:54

Törölt hozzászólás.

Molnar-Jolan2015. szeptember 16. 20:35

szép pillanat. :)

Rozella2015. szeptember 16. 20:21

... és így lesz a pillanatok rózsaszirmaiból egy nagyon szép mese-vers :)

Törölt tag2015. szeptember 16. 18:43

Törölt hozzászólás.