Kávészünet

1970•  2009. november 30. 22:20

Kavargatod a kávét.

Egy szem cukor épp elég.

Belekortyolsz,

fintorogsz

- a nyelved ég -

kellene még 

egy indurka méz.

Illata száll feléd

élveznéd már

túl kevés

- az örömforrás -

tejszínhabot is szeretnél:

nagy adag kényeztetést,

szórt fahéjjal a tetején.

Aromába temetnéd 

magad

a látványba feledkezve,

kanalad

- ne tagadd -

remeg kezedben.

Lassan kavarod

tétován

s félsz talán

megéget újra

még egy pindurka 

ideig vársz sután,

sóvárogsz

a tovatűnű hab után.

A kihűlt löttyért nyúlsz

- a lefolyó maradékéval tele -

magadban dúlsz:

nem mertél beleinni idejekorán

 

az életbe.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

19702009. december 2. 17:04

Köszönöm Drága Valter!:-)Örülök,hogy így érzel!:-))

Borivoje2009. december 1. 23:22

Drága Kata!Míg olvastam,arra gondoltam,megkérdezem:biztos,hogy ez a vers ''csupán'' a kávéról szól?De a végén ott a válasz!Micsoda felépítés!Szóval ZSENIÁLIS!
Carpe Diem!
Szeretettel:Valter

19702009. december 1. 20:14

Köszi Ancsa!:-)IGEN!!!!...annak örülni,amit kapunk...Most!...De hisz tudod!:-)

kapocsi.ancsa2009. december 1. 19:42

Igen.
A vége teszi fel a koronát a szép versedre..
Élvezni kell az életet, merni megélni..mielőtt késő.
:)

19702009. december 1. 19:16

Köszike!!!!!!!:-)))
Úgy örülök,hogy tetszett!:-))))

dreaming582009. november 30. 22:51

:)))
nagyon jóóóó :)

narnia2009. november 30. 22:46

KATAAAAAAAA ez nagyon ....

ölellek

Törölt tag2009. november 30. 22:34

Törölt hozzászólás.