Időtlen

1970•  2011. augusztus 16. 18:04

Majd nagy mesék születnek rólunk,

emlékünket, a toll-őrzőkre hagyott

édes remegést éneklik vígan

s a reményeink ajkán lett hősdalok:

 

hogy régtől vén nyarak vagyunk,

büszke tartásunkban a rekkenő napok

déli forrósága, körénk ölel a hajnal,

csak a fűbe lép hűvöse harmatot.

 

Érzéseink, a belénk forrottak

nem érzik hidegét a változó időnek,

jobban egyikünk, hol másikunk szeret,

maradandót a mindiggel szőttek.

 

S hogy meddig virágzunk öröknek,

kérdezni minek, cipelve félni a bút,

most időtlenség van és édes remegések.

Majd nagy mesék születnek rólunk.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

19702011. augusztus 17. 17:50

Alexander!:-))Köszi!hogy Te is ÍGY látod!:-)

Törölt tag2011. augusztus 17. 17:31

Törölt hozzászólás.

19702011. augusztus 17. 17:25

Gabi!:-)Köszönöm!:-))

Attila!:-)))értelek!:-)

versike2011. augusztus 16. 21:58

Tudod Kata;

irigylem a szépségedet - persze, nem úgy - hanem... nna; tudod. És ezért is. Elismerésem.

zotya682011. augusztus 16. 20:54

nagyon jó!

nagy mesék születnek rólunk...
belőled meg szép versek :))

19702011. augusztus 16. 20:26

Narnis!:-)Köszi!:-)
Most...!:-)

narnia2011. augusztus 16. 20:17

mesésenBíboros :-)

19702011. augusztus 16. 19:54

Köszönöm Elena!:-)

Skary!:-))

Erám!Értelek!s ha magyaráznom kellene:mindkettőnk érzése-érzéseink, de az övé belé, míg az enyém belém forrt, így lett egyes szám...de tudom, hogy érted!:-)A kérdés a nyelvhelyesség!Magam sem tudom...Talán csak egyszerűsíteni kellene a sort:
''Érzéseink, a belénk forrottak
nem érzik hidegét a változó időnek'', és ez magában is kifejezné (duplán!), hogy miért...ez az!:-)Köszi!:-)

Pera762011. augusztus 16. 19:12

Nem is tudom, úgy nyelvtanilag...
Előbb többes szám: érzéseink, ami átalakul...
De ezt valaki jobban hozzá-értő tudná...

skary2011. augusztus 16. 19:08

:)

elena152011. augusztus 16. 18:54

S hogy meddig virágzunk öröknek,

kérdezni minek, cipelve félni a bút,

most időtlenség van és édes remegések.

Majd nagy mesék születnek rólunk.

Olyan szívből jövő érzések amikre szavakat találni nehéz.Nagyon szép érzések.

19702011. augusztus 16. 18:45

Köszönöm Erám!:-)a botlós sort, gondolom a ritmusra érted...ha igen, igyekszem javítani!ha nem...akkor még nem tudom!:-)

Etám!:-)Köszönöm, hogy olvastál!

LIne2011. augusztus 16. 18:39

maradandó sorok.

Pera762011. augusztus 16. 18:23

''Érzéseink, a belénk forrt, olvadt
nem érzik hidegét a változó időnek'' - itt egy kicsit megbotlottam...
''most időtlenség van és édes remegések'' - a most, a jelen: ebben élni...pontosan...
''jobban egyikünk, hol másikunk szeret,
maradandót a mindiggel szőttek'' - milyen sok árnyalat és milyen maradandó-szép sorok...