Foglyok

1970•  2010. január 11. 16:03

Várakozásban topogjuk a tiktakokat

ostobán hisszük, ez még nem az az idő

mindenről csakis az ábrándos szív tehet

álmokban kujtorog a mihaszna tekergő.

 

Várva várjuk a szökkenő lombokat

dalra fakadó búja rügyorgiát

addig félünk nyárrá olvadni

míg karmossá csupaszodnak a fák.

 

Az éjszakába burkoljuk magunk

becsomagolva esengjük a reggelt

ott, talán az a bíbor fénysugár

hajnalba cseppentve újabb tavaszt rejt.

 

Emberek vagyunk, álmodozó szívvel:

emlékekbe gabalyodott gondolatok foglya

várunk, s mert lemondani nem tudunk

bilincseink a holnapunk sem oldja.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Törölt tag2010. január 13. 21:13

Törölt hozzászólás.

19702010. január 12. 16:00

Köszönöm szépen Évim!:-)

dreaming582010. január 11. 19:59

''Emberek vagyunk, álmodozó szívvel:
emlékekbe gabalyodott gondolatok foglya ''

...igen - és nem egyszerű ''kigabalyodni''

...nagyon szép, gondolatébresztő :)))
Puszi, Katám :)

janow2010. január 11. 18:32

A tartalom 5*. Meg fogod találni a megoldást. Eddig mindig sikerült:-)
(bilincseink a holnapunkba lopja[?])

19702010. január 11. 18:06

Köszönöm szépen!Kyri és Alexander!:-)Viszont...:-)

Drága János!Köszönöm!Meglátásaid mindig jók!:-)Az a két utolsó sor sehogy sem jött:-(talán azért lett ''kényszeres'':-)A ''bilincs''még nem biztos...vagy a vége sem,de most ez ugrott be!

janow2010. január 11. 17:53

Nagyon jó. Az utolsó sorba tisztább rímet vártam...

Törölt tag2010. január 11. 17:35

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2010. január 11. 17:04

Törölt hozzászólás.