Ágyban és asztalnál

1970•  2013. június 1. 10:33

Tartósságunkban nincs semmi titok
egy csipet ebből és abból
elegendő hogy megkívánj
és nem kell csontot rágj se izmot
mert épp annyi a valami
ami szád íze szerint
telten és éhen
falatnyi részem akárhogy tálalom
mámorod növeli
néha becsomagolsz mint elemózsiát
délután meg bámulod a morzsát
és az órát számolva epedsz

csak az a só ne lenne
kidörzsöli a szememet

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

pepo2013. június 1. 19:01

csak az a só ne lenne
kidörzsöli a szememet......

19702013. június 1. 13:44

Nagyon köszik! Pillus, Joli, Mara, Attila, Judit!:-)
Alex!:-) Igen, ilyesmire is gondoltam, a ''showra''...:-)
és így utólag belegondolva - mert az írás, azért is jó, hogy felszínre hoz dolgokat, és a világosságban jobban látszik, amit valahogy addig nem vettünk észre - lehet, egyszerűbb lenne, ha egyszerűn csak elfogadnánk, hogy a tartóssághoz a só nélkülözhetetlen:-)

judit.szego2013. június 1. 12:34

Katám! Tetszik! :)

Törölt tag2013. június 1. 12:06

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2013. június 1. 11:26

Törölt hozzászólás.

baramara2013. június 1. 11:10

Nagyon jóóó vers! :) Ügyesen írtad, mindig szeretem olvasni a verseidet! (bár, én szeretem a sósat, de nem mindenbe való!)

Molnar-Jolan2013. június 1. 10:56

mégse egybe, bocs.

Molnar-Jolan2013. június 1. 10:56

A ''asztali'' só valóban tartósít sok mindent... és csipegetni is lehet a morzsákat itt-ott..csak a vége

Gratula, teli van utalással, ami érthetővé teszi, még se szájbarágós, de''izmos''. :)

Torpilla31812013. június 1. 10:41

Ó! ó! ó!
Katám!
:))

Jó, ez mély vers..de a vége..

Szia!
Pilla