Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
A láthatlan jóságos kéz
1970 2009. március 25. 16:01
"Sötétben állunk néha,magunk se tudva, hogy kerültünk belé.Csak meresztjük a szemünket, csak tapogatózunk, bizonytalankodunk. És a szívünk hülledez.
- Merre?
S véljük, hogy semerre.
Csak tapogatózunk. Lépünk. Meg-megállunk vakul. Fejünk felett talán kőszikla csügg? Lábunk előtt talán farkasverem vagy szakadék tátong? Talán kigyóra léptünk? Szívünk remeg, mint a nyárfalevél.
- Istenem!...
De mennünk kell, hogy kijussunk valamerre. Hát lépünk, bizonytalankodunk tovább és tovább. Az iránytalanságban. Vakon. Dermedezve.Tapogatózva. Szemünket olykor könny önti el. Szívünket olykor elszorítja az aggodalom. Aléldozunk.
- Hova jutok?!
S nem érezzük a sötétségben, a bizonytalanságban, a veszedelmek között, a Halál el-ne-csússz ösvényén, nem érezzük, hogy egy láthatlan jóságos kéz van a kezünkön. Vezet."
Gárdonyi Géza:Ida regénye
EgyedAgnes2015. szeptember 8. 15:47
Találó.