19630129 blogja

Üdv Mindenkinek!
Hosszú hallgatás után jöttem vissza hozzátok,egy szomorú hírrel a szívemben.Egy POET társunk haláláról szeretnék beszámolni nektek.A munkám során ismertem meg, Ő volt az aki először beszét rólatok. Arról,hogy neki is vannak fent versei, bár nem túl sok. Sem számítógépe,sem internet előfizetése nem volt már hosszú ideje.Egy csillagjegy alatt születtünk és jól megértettük egymást.Nem volt semmije, csak a diplomája,a drogos lánya akit ő tartott el,két válása után a gyerektartás,és a sok kölcsöntartzás, azután a ház után amiben a volt neje lakott az új pasijával.Az ördögi kör bezárult és nem tudott szabadulni,mert hiába keresett jól,nem volt elég a felemelkedéshez.Bevállalt minden munkát.Ő a nyomorában is ápolt,és vidám volt mindig.Tele volt a szíve szeretettel és vágyta,hogy őt is szeressék.Ha visszapörgethetném az idő kerekét ismét megkérdezném,tudok-e segíteni,és nem engedném,hogy elutasítsa.Februárban fel ment a hegybe szarvasaggancsot gyűjteni és szívrohamot kapott.Márciusban találtak rá a turisták.
Nagy Istvánnak hívták és csak 46 éves volt
Nekem nagyon hiányzik.
Szeretnék elbúcsúzni tőle egyik versével.

Nagy István:
Egy pár lyukas lakkcipő.

Egy pár lyukas lakkcipő a lelkem, 

áttáncoltam vele sok boldogságot. 

Vigyáztam rá, többször kifényeztem, 

de ahogy jöttek-mentek a lányok 

egyre jobban vásott. 

Sokszor besározták, letaposták, 

 a lyukakon néha átázott. 

 Családra, melegségre vágyott, 

de ahogy jöttek-mentek a lányok,

teljesen elvásott.

Ott fenn majd talán befoltozzák,

fényes lesz újra és ragyog. 

Táncolni fog az égen, 

visszatükröződnek rajta a csillagok.

 Kérlek olvassátok el a verseit!

 Tiszteljük meg ezzel,hisz nem kapott soha visszajelzést.

 Köszönöm.

Megszülettem

Ha a tavasz újra éled,

mint a tücsök csak zenélek.

Erdőn mezőn táncot járok,

felforgatom a világot.

Addig járom mókás táncom,

amíg a bajt le nem rázom.

Nem fog senki megvuduzni,

mocsár mélyére lehúzni.

Ma itt 52 évesen megfogadom magamnak.

Nem hiszek én soha másnak, 

csak a saját szavamnak.


https://www.youtube.com/watch?v=sE8345k179w&list=RDsE8345k179w#t=105
Rózsaszín köd
A köd egyszer felszáll.
A valóság éles konturrá változik.
A tudat amit tettél velem,
mint a nyíl szíveden áthasít.
A vér ahogy kicsurran,
a bűntudat úgy tör elő.
S mint féreg rágja a lelket,
amíg megbolondul az agyvelő.

Légy üdvölve Te, aki ide belépsz!

Életemben először írok blogot,és igazából azt sem tudom hogy mit szoktak ide írni.Most azt amit én kigondoltam.
Miután szépen levetkőztél itt az előszobámban, beengedlek az életterembe.
Ülj le, fogadd el borom és ismerj meg.Ezidáig nem mutattam be a verseimet másoknak.Inkább csak magamnak írogatok.De legtöbbször elszáll a gondolat, mert nem jegyzem le. Azt mondom, ha a fejemben egy diktafon lenne már több kötetnyi kiadásra váró regény sorakozna.
Két nap múlva leszek ötvenkét éves.És mint a csecsemő most kezdem újra az életet.
Túl vagyok,apám,testvérem,anyám halálán.Férjhez adtam a lányaimat.Feladtam a munkahelyemet,feladtam az álmaimat és feladtam a házasságomat is.Sokan megszerettek,és sokan elárultak.A talaj amin eddig jól és boldogan éltem kicsúszott a talpam alól.A hitben, ami az én hitem volt,már nem hiszek.Legyőzött a huszonegyedik századi divat,a kétszínűség,a hűtlenség,az árulás,a közöny, a rosszindulat.
De felálltam és időt kértem a sorstól.Már gyógyulnak a sebek, amiket az általam legjobban szeretett embertől kaptam.Most itt toporgok az útkereszteződésben, s hogy képes leszek e elindulni valamerre,még nem tudom.Hogy az út amin elindulok, a jó út lesz - e nekem azt sem tudom.Kívánjatok hozzá erőt.Koccintsatok velem,hogy megtaláljam a szerelmet,és az életem értelmét,amiről most még nem tudok semmit.

Jó hogy nálam jártál és enyhítetted magányomat.

Isten vigyázza utadat.