1962 blogja
Utazás
Program ajánló:
Nem ülök a gondolámban,talán csak a pongyolámban..Az a gondolatom támadt:ha estére nem vagy fáradt,elhívlak egy utazásra,hosszabbra, mint szusszanásra.Ha úgy érzed, kedved lenne,lábad is szívesen menne,eljuthatnál a Tengerig,hajdani és ma emberig!Igazi, nem gazemberig, aki szeret, ha engedik!Emlékezés és sok titok, aki kopog, ajtót nyitok!
Fatál se véletlen
Reggelire Veled megint jót nevettem,
Fatális véletlen,Tálcán hoztad Nekem!
Távol vagy tőlem, mégis mintha itt lennél,
Közelemben, velem egy asztalnál ennél!
Köszönöm Neked, hogy éhezni nem hagytál,
S hogy hozzá még mindent rímbe is faragtál.
Tudom,hogy nem volt véletlen ez a fatál:)
S talán most velem együtt Te is jóllaktál..
Ettem,nevettem,már jól indul a napom,
Nem emésztek tovább,veszem a kalapom!
Az nagyon jó, hogy Te is veszed a lapom.
Méghozzá nem is csak baráti alapon.....
Kereszt-elem
Nem csak a nevet viselem
Keresztem hordozom,cipelem.
Nem bankban van hitelem,
Az életet el nem viccelem.
Vidáman,komolyan ízlelem,
Ha nem jó,hát le nem nyelem.
Nem kell az MLM
De kell az a szerelem!
Ki győz,még bukhat,ha tesztelem,
Hiába nyer,ha hamis a győzelem!
Az életem förtelem
Fájó és gyötrelem
A kezemet tördelem
Magam elföldelem.
Vegyes az érzelem
Magamban érlelem
Lesz elég élelem
Nem kell a kényelem
Nincs bennem félelem
Hívom, nem szégyelem
Itt van a védelem
Jön már a kegyelem
Nincs már ellenfelem
Hisz Isten Veled s velem
Lajosomnak
Sem alak-se alaptalan,sőt inkább alapos,
Jól osztja a lapokat, remek kártyalapos.
Mindent megfontol és igencsak óvatos,
Jól csűri a szavakat,hú,de fondorlatos !
Bár Ő is király,igaz nem kalapos,
Pedig Ő is Lajos, de mégsem Lakatos!
Ne legyen szobája ma nagyon huzatos,
De az nem baj, ha Ő egy kicsit kapatos!
Legyen estéje,mint szeretné,oly hangulatos,
Éjszakája izgalmas és változatos.
Hiszen ma Ő az ünnepelt névnapos,
Hát ne legyen a napja unalmas és lapos!
Kinek nem csak vezetékneve Kanos,
Boldog névnapot Ó,Drága Lajos!
Jöttödet mentettem
Nem hívtalak Téged, bár örültem, hogy jöttél,
Úgy éreztem, hogy velem jólesőn törődtél.
Elmondtad titkaid, szívedet kitártad,
Megosztottad velem sok felismert hibádat.
Kerestél, s találtál bennem egy lelkitársat,
Mégis faképnél hagytál kb. úgy másnap.
Miként Éva nyújtotta Ádámnak egykor az almát,
Úgy bíztad rám életed eddigi tartalmát.
Mosolyom, vígaszom ott maradtak Nálad,
S csókom, mely talán még most is nyomja a vállad.