Mária-Magdaléna vallomása

ArnyekEsFeny•  2019. április 16. 00:14

MÁRIA-MAGDALÉNA VALLOMÁSA


Mikor elhallgatnak a harangok,

a hűvös szél arcomba mardos,

lenge ruhám tépi a bokor

és mégis megyek, mert utam

komor,

mert úgy döntöttem

utánad megyek,

"kereszted" vállamra veszem,

sebeid testemen hordozom -

pedig csak egy gyenge nő vagyok.


Alázattal hajtom meg fejem,

az ellenségért imát rebegek,

lila orgona bódító illatát

magamra öntöm, 

mint várva várt csodát...

Ezüstfámról fonok koronát,

magamra öltöm vérvörös ruhám,

s büszkén, nemesen, fennen viselem

a Mária-Magdaléna "ajándék" nevet.


Az élet sokszor gyötörte testemet,

szerelmet adott, és ezer küzdelmet,

bűnben éltem, veled és nélküled

majd lábadhoz borultam,

Megváltó Istenem!

Lábadhoz borultam mikor nem látta

senki sem,

imámban suttogtam szerelmes neved,

s ha ember-szerelemben boldogságra

leltem,

áldottam neved, éltem, és szerettem.


Ha magányban éltem, keserű vágyban

és esténként forró testem

kihűlt az ágyban,

tükrömbe néztem, Téged láttalak,

imádkoztam, hogy átsegíts a mába.


Bűnös minden asszony ha szeret,

ha nem,

kacér vállán mégis száz terhet cipel,

gyermek-betegség, fájó éjszakák,

csillagos égből ránk hulló hideg

szívtelen világ...


Kezemen viselem Isten sebeit,

hátamon érzem korbács ütéseit,

terhét viselem életem során,

s minden vércseppből fakad 

száz virág!


Tudom Uram, te nem hagysz el sosem,

megbocsájtottad már rég a bűnömet,

amit lelkemben hordok, 

amely nem ereszt,

oldozz fel Jézus!

Adj új életet!


Mint bűnös nő - ki áll a világgal szemben -

úgy nézek boldogan most a Te szemedbe,

Te egyetlen vagy ki magadhoz veszel

"ha Isten velem, ki lehet ellenem?"


Ma még itt vagyok, s a teremtett világ

csodáit ontja, tavasz hoz csodát,

Húsvét van, s én csak rád gondolok,

szerelmes Jézus - áldom holnapom!


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

kevelin2019. április 16. 07:06

Megható vers szïvet dobbantó