KÉKBŐL NYÍLÓ

ArnyekEsFeny•  2019. szeptember 23. 19:53

Számtalan redőivel hullámzik a víz,

gondolataimmal a régi múltba visz.

Felidéz azúr tengerbe csókolt éjjelt,

szellő táncoltatott vizet, festett képet.


Megfogni nem lehet, elillan, mint pille

várnád, hogy meglegyint gurgulázó fénye,

örvénylő ereje visszahúz a mélybe

belefulladnék, a kék-fehér szívébe.


Most a mélyéből, mint megfogant varázslat

kiveti magából világát csodának,

kék rózsát hajt, növeszt vizének habjain

hogy kit megérinthet a lelkét hagyja itt.


Majd újra az örvény gyűrűjét felhúzza,

cibálja a vizet, felhőkké dagasztja,

megmosdatja arcod, letörli egészen

a múlt fájdalmait virágba enyéssze!

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom