LOVAS ZSUZSANNA LUX - Árnyék és Fény

Dionüszosz találmánya

A régi mesében hízeleg a róka,
A fekete holló étkét is kicsalja.
Tán hiúságának engedett a madár?
Hangját kiereszti, s rikoltozva danász.
Én e mesét hallva mindig azt gondoltam,
Milyen kínokat is szenvedett a róka.
Amikor a holló énekelni kezdett,
Ezt bizony egy rakás sajt sem feledtette!
Arra is gondoltam, ravasz volt a madár
Amikor a nagy fa tetejére felszállt.
Illegette magát, kacéran mutatta
Milyen finomság jár majd a hallgatónak.
Ravaszdi talán őt észre sose veszi,
Ha sajtjával a rókát nem hitegeti.
Illatos falattal repült a rókához
Csodás vörös szőrű hallgatóságához,
Várva, hogy sajtjával megváltsa figyelmét,
Örök fabulával vigye végre tervét...
A holló azóta jót nevet magában,
A világ részvétét kivívta "hangjával"!

Elveszett a zoknim párja
Foltos volt, lyukas – most árva
Kerestem, de nem találtam.

Kihúztam a fiókot,
Ideraktam, odaálltam,
Fázós lábam jól eldugtam.

A konyhában megijedtem,
A macska valamit cipelt…
Jaj egy egér! Felugrottam,

Pedig csak egy szürke folt,
Ami régen zokni volt,
Ma már csak egy feslett folt!

hétvége

szorgos Anyuka

Nem értem, hogy mit csinálnak egész héten az iskolában,

amikor a hétvégén  mindent  én taníthatok meg.

Ami elhangzik az órán, azt nem érti meg.

Zaj van, így nem is lehet figyelni.

A tanár nem tud fegyelmezni...

És miért nem magyarázzák el? Filmet nézni itthon is lehet!

elfoglalt Anyuka

Ki se pakolj a táskából, csak add ide az ellenőrző füzetet!

Aláírom, hogy lássák, - eljutott az üzenet.

Ha pakolsz, csak a szottyos uzsonnát vedd ki,

nehogy itthon maradjon a tornadressz!

dolgozó nagyszülő

Már megint itt az egész táska!

Minden könyved, jövő heti üzenet.

Vers tanulás, fogalmazás,

Kirándulni nem is jöhetsz már velem?

„mindentbele” tanító néni

Hazaküldtem hétvére én az összes füzetet,

Nézzék meg a szülők is, hogy hogyan halad a gyerek.

Tanuljon csak otthon is a „kisöreg”

Kevés neki hét-nyolc óra, buta marad a gyerek.

„lazán veszi” tanító néni

Örülők, ha elkészítik hétvégén a házit,

de hogy biztos ne kelljen megfedni,

Inkább nem is adok fel!

Játsszon sokat a gyerek!

nyugdíjas klubban beszélgetnek

Régen minden egyszerűbb volt,

Jók voltak a gyerekek!

Nem is beszéltek így vissza,

és rendesen köszöntek.

            másik szobában

Szegény mai gyerekek!

Túlterheltek! – hidd csak el!

A hétvégén bográcsban főztünk

élvezték a gyerekek,

tüzeskedtek, füstölődtek,

és nézték a meleget.

Aztán mindenki haza indult,

forogtak a kerekek,

a nap elbújt az égboltról

kukucskáltak a gyerekek.

Ahogy a kocsiból  kinéztek,

megszólalt az egyik gyerek:

Nahát, hogy ma mindenki

bográcsozik! Apa! Nézd a néniket!