LOVAS ZSUZSANNA LUX - Árnyék és Fény

Életmód

ArnyekEsFeny• 2018. augusztus 3. 23:58

Csodás lesz a megérkezés

Miért a mindennapok sóhaja,
Miért a könyvbe zárt ima?
Vajon Isten mosolyog ha reánk néz?
Vagy talán már régen feladta?
Próbált megváltót küldeni,
De süket fülekre talált,
Néhány ember a keresztre néz,
De hol van a sok-sok milliárd?

Tévelygő szívünk még remél
Míg ragyog a fényes napsugár.
Míg csillag mutat utat az égen
Fagyos, hideg betlehemi éjszakán.
Öleljük újra a kisdedet,
Ringatjuk egyre őt tovább,
Mária minden gyermeket
Ölelő asszony és leány.

Bennük felsejlik a jövő,
Fejük fölé József ácsol majd tetőt,
S mind egyre újra kérdezik
Saját gyermekük mivé nő...
Él-e majd benne csírája a hitnek,
Annak a hitnek,
Mely a keresztre veti tekintetét...
Lesz-e még ki holnap elindul, s hirdeti,
Az élet csak Jézussal szép.

Kinyitják-e majd a régi könyvet,
Mely nem tagadja le ami volt ami történt.
Melyből az ember mindmáig tanulhat -
Ha övé marad az emlékezés.
Felfénylik-e szívünkben a csillag,
Amelyet a bölcsek követtek?
Várom, hogy Isten letekintsen,
S hiszem, hogy nem felejtett el.

Miért a mindennapok sóhaja?
Miért a könyvbe zárt ima?
Csak rajtunk múlik, hogy megváltozzon
S nyitva álljon minden Biblia!
Olvass bele! Vedd kezedbe!
Nem éget! - Áldása van, van hatalma!
Később az a néhány ember,
Aki a tündöklő jászolra néz,
Énekel, zenél és táncol,
Szereti mind a kedvesét!

Imádságot kiált az égre,
Gyöngyként őrzi az emlékezést -
Sok-sok millió emberszívéig ér fel,
S csodás lesz a megérkezés!

3 hozzászólás

ArnyekEsFeny• 2018. június 28. 20:28

Jó utat!

Lehet hogy nem hiszed, de az újtól,

kicsit félek még.

Vár az út, a messzeség, elmegyek

mert kell fény, remény.

Más világ, más napsütés, más szellő

más kép, más regény.

Zöldülő rét, fénylő kristály patak...

Kívánj - jó utat!

5 hozzászólás

ArnyekEsFeny• 2018. június 10. 23:53

A gyáva felnőttek...

Már nem is tudja miért haragszol reá

Fejét lehajtva sétál az utcán, lassan,

Az utat nem sieti el, otthon mindig

Csak vita várja, reá senki sem figyel.

Mi rosszat tudott tenni tizenkét évben

Mi haragot, verést, üvöltést érdemel,

Félelmét kényszerű mosolyban rejti el

Pedig ő csak gyermek, akár a többiek...

Gondolkodott már azon is, hogy ő minek

Kellett, életét kitől kapta, és minek...

De még nem tudja elképzelni sem, csupán

Felnőttek kudarcának kell megfelelnie.

Nincs máshol hatalma - csupán a gyermekén,

Családján uralkodik - a gyenge legény!

Apának mondják, s néha anya a neve...

Élete fájdalmát gyermekén "veri" le...

2 hozzászólás

ArnyekEsFeny• 2018. június 10. 00:50

Esti fintor

Néhány pillanat, és vár az ágy,
Már fel is vettem az ágyruhám.

Kint ragyognak a macska szemek
Feléjük sodor a képzelet.

Bolond sóhaj a szívből szakad,
Az ész már itt régen lemaradt.

Mit tehetnék, az Álom-vár vár,
Beveszem hát az altatóm már...

2 hozzászólás

ArnyekEsFeny• 2018. június 8. 23:33