Eső után

A város végre lélegezni kezd,

Az eső elállt, friss most minden.

Az ablakban vagyok, rád gondolok,

Merre járhatsz most, én nem tudom.

Az oltáron elhervadt a virág,

A násznép lassan oszlik már,

Hangosan sírtam, bár nem tudom,

Miért könnyeztem? Fel sem fogom.

Elhagytál épp most, és éppen ma,

Nem szóltál előre, és én sírtam.

Az ég is rám borult és könnyezett,

De már elmúlt! Ahogy te - belőlem!