Az én hónapom

Az enyém vagy április,  

- bár nem csak az enyém-
de olyan vagy, amilyen vagyok én.


Bolondnak mondanak,
pedig csak játszanál,
mindennel, mit Isten felkínál.


Ha a nap süt, könnyezik szemed,
Ha ez eső esik, fázik a szerelem.
Ha szél fúj, dörgeti ablakod,
Ha a hó esik, fehér a hajnaod.


Táncot jár, bizonytalan csoda,
Huncut mosolyát megosztja, noha
Titkon még ölelkezni is tanít,
Fényével  bizony sokszor fukarkodik.


Majd gondol egyet, s szellővel énekel,
Dudol, dalol, jó kedved hozza el.
Majd durcás gyermekként csendben marad,
De tudjuk nagyon jól, holnap erőre kap.


Szeresd hát őt, szeresd az áprilist!
Ajándékodul -  bimbóit bontja ki.
Nincs másik hónap, mely ennyit adni tud,
Isten őt adta, bolondos hónapul.