Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
A HAJNALI NAP BROKÁTJA
ArnyekEsFeny 2019. június 18. 09:57
én nem is tudtam hogy mit gondoltál
te soha nem beszélgettél erről velemmások mondták hogy mennyire szerettélte csak csendben figyelted életemnéha harcoltál magaddal s a sorssalakkor káromoltad ez életetmajd hangos voltál és feszengtélsokáig nem értettelekanyámmal is harcoltál hosszú éveken átszereled nem múlt el a házasságod talána valóság ott csücsült melledens te nem hagytad hogy nélküled fusson tovább
kiálltál népért és hazáért bár sokszor vesztettél csatátegy elfeledett és elfedett kor emlékema még igazságért kiálts félek a történészek sok mindent nem értenek ma már
negyvenöt, ötvenhat, hatvannyolccsak néhány számde e néhány számban megbúvik a kiszolgáltatottság
én csak arra emlékszem, ahogy a reggelimkészítedhosszú úton ne sírjak énekelsz nekem"fel torreádor öld meg a bikát"s a sárga-buszon jobb is az utazáss a rengeteg film amit láttama mozi vászonnáls fent ahol a film forgottel-elszakadt s nem pörgött tovább
s egy szörnyű estére amelyen megvert volt az igazság
később amit én nem tudtambüszkén néztél reáms mikor baj és bánat borultreám nem fényes éjszakánte voltál aki jöttélsegítettél de nem szóltál
aztán egyszer eljött a napmegeredtek szavaids megértettem hogy miért nem mondtad egészen addigelmondani sem volt könnyűde nem volt könnyű hallania múlt árnyai hogyan fonnak át mindenta mai napigés még sorolhatnámbár nehezen indultak most belőlem a szavakapám voltáls én gyermekedki nem nyújtottam neked vigaszt
helyettem tették ezt lányaimhozzád szöktek ha érte őket bánats a papa hasán ülve érte el őketa hajnali nap brokátja...
Mikijozsa2019. június 18. 12:28
nagyon szép