Bakos Erika - Gondolatok, történetek

Szerelem
BakosErika•  2014. szeptember 11. 20:07

Egy szerelem történe

A lány nagyon elkeseredett volt. - Fájdalma több mint amit ki lehetett bírni. - Nem tudta mit csináljon, hogy tud majd nélküle élni? - Elment és soha többé nem látja. - Mi lesz vele? - Kérdések kavarogtak a fejébe, úgy érezte nem éli túl Szilárd hiányát.

- Gréta! - szólt hozzá az édesanyja .  - Gyere egyél.

- Nem kérek Mami, nem kérek semmit.

- Olyan nincs!  -  Beteg leszel. -  Gyere csak.

  Kénytelen kelletlen leült az asztalhoz, anyja salátát csinált, de nem érezte az ízét. Forgatta a szájában a falatot, nem esett jól neki .

Édesanyja szomorú tekintetét látva azért magába erőltetett egy kicsit.

- Felejtsd el Gréta! - szólt az anyja

- Tovább kell lépned, hidd el jönni fog más. - Apáddal befizettünk egy hétvégét kérlek menj el és pihenj.

 - Na de Mama,  semmi kedvem hozzá!

- Jól fogod érezni magad és kell egy kis pihenés is. - Csak dolgozol és dolgozol...

  A munka lett a mentsvára beletemetkezett az a bizonyos nap után. - Igaza van a Maminak tényleg ráfér egy kis pihenés.

- Hmm,  holnap elmegyek talán  - és felment a szobájába az emlékeibe temetkezve addig sírt amíg el nem aludt.

Szikrázó napsütésre ébredt, a madarak zsibongása jólesett sajgó szívének.

- Gréta!!!  - kiabált az anyja - ideje csomagolni, készülj menned kell, apád kivisz az állomásra jó???

- Igen Mami ...

  Már kedve is van menni, ilyen gyönyörű időben, csak jól érezheti magát az ember  - gondolta és öltözködni kezdett.

Amióta Szilárd elhagyta nem vett fel csinos ruhát, farmer, poló és ennyi. Ruházata is tükrözte fájdalmát.

De most,  mégis felvett egy csinos szoknyát, hosszú lábait magas sarkú cipőjébe rakta kivágott blúzában megcsillant Szilárdtól kapott lánca.

Barna göndör fürtjeit kicsit ráncba szedte és barna szemeire rakott egy kis festéket.

- Indulhatunk  -  szólt  - Apa állj ki a kocsival kérlek.

- Csomagod rendben?  - kérdezte az anyja.

- Minden rendben Mami ne aggódj,  mosolygott.

- Ó Gréta! - hetek óta nem láttalak mosolyogni -  ez jó jel nagyon örülök neki.

-És nagyon csinos vagy szívem  - szólt az apja. - Szállj be .

 Gyorsan odaértek az állomásra, 10 perc és a vonat is megérkezett.

- Szervusz Papa majd jövök -  búcsúzott kicsit könnyesen.

- Érezd jól magad szívem.

  A vonat zötyögve elindult, hátrahagyva a szomorúságot egy pár napra. Talán jobb lesz és merengve bámult a vonat ablakán ki a semmibe .

Képzeletében Szilárd nevetését hallotta  - Kedvesem gyere! - Szólt neki - ölelte, csókolta -Istenem…  mi lett a nagy szerelemből?

 Mindent elterveztek esküvőt, gyereket házat. - Nagyon boldog volt...

Majd,  egyszer csak az új titkárnő, aki a céghez került berobbant Szilárd életébe. Elhagyott érte - s egy könnycsepp gurult le az arcán.

 A vonat füttyre riadt - itt vagyok megérkeztem. - Most jól kipihenem magam, talán elfeledem örökre. -  Készülődött - összeszedte a csomagját és leszállt a vonatról.

A taxiba ülve, még mindig azon gondolkodott hülyeség volt eljönnie.  - Jaj ne! -  megint apátiába esem - szedd össze magad Gréta, parancsolt magára.

Igen is jól fogom magam érezni, pihenek a többi nem számit. A szálloda gyönyörű,  londiner a csomagjaival bajlódott, míg elintézte a szobafoglalást. Romantikus,  tágas szobában a falak kékszínű rózsás tapétával voltak bevonva, a nagy ágyon ugyan olyan szövetből terítő. Végig vágódott az ágyon és meredten a plafont bámulta.  A hosszú út miatt nagyon álmos volt,  úgy gondolta még  alszik egy picit, utána lemegy fürdeni  -  milyen jó lesz - ezzel elaludt....

Folyt.