Lyrical Poet - blogja

Gondolatok
19540322•  2008. március 29. 06:26

A jázmin illata


                        Copyright:  Lyrical Poet, 2006. június 8.

 

A jázmin illata


  Ma csodálatos napra ébredtem. Hosszú már már őszies esőzések
után végre verőfényes és napsugaras reggelre virradt fel a nap, és
madarak önfeledt énekétől zengett a kert, mert ők is boldogok voltak
velem együtt. Jó mélyeket lélegeztem a harsogóan tiszta levegőből,
és csodáltam a gyönyörűséget ami körülvett ebben a fenséges természeti
harmóniában ...
 
   A rózsák tele vannak virággal, és szirmaikon mint apró kicsi gyémántok,
úgy csillannak meg a reggeli harmat kristálytiszta cseppjei, ahogy
megcsillant rajtuk a napsugár, az édes simogató napsugár ... Boldogság
volt a lelkemben és a testemben egyaránt, mert valami végtelen nyugalom
és béke volt körülöttem ahogy önfeledten nézelődtem ... A sziklakert is
pompázik ahogy a virágzó kis növények elborítják; a rózsaszínű kis törpe
szegfű, a köveket párnaként beborító sárga színű varjúháj, vagy a halványlila
virágözönnel köszöntő kakukkfű, mely kiváló gyógy- és fűszernövény ...,
és a kb. 15 cm. magas madárhúr melynek hamvas-szürkés, bársonyos
tapintású a levele, és csak úgy világít felette a millió kis csillag alakú,
vakítóan fehér virág ... ugyanakkor meg kell említenem a füge kaktuszt is,
melynek tenyérnyi húsos kerek levelei vannak és körülbelül 6-8 cm. - es
citromsárga tölcséres virágai, de ő később virágzik mert meleg igényesebb.
A világoskék és sötét-lila törpe íriszek már elvirágoztak, ők most pihennek.
 
   Most jut eszembe micsoda kalandba keveredtem az ősszel; a ház teraszánál
csináltam az új lépcsőt, már be volt minden zsaluzva de volt egy kő ami  kiállt,
ezért arra gondoltam hogy azt kiveszem a terasz széléből, mert nem lett
volna elég vastag a beton rajta. Ahogy kivettem a követ, volt egy kis
törmelék és föld amit ki akartam még szedni, amikor megmozdult a föld!
 
  Hát gondolhatod, ott volt benn a jó hűsben egy szép béka ... hát gondban
voltam mert alig tudtam hozzáférni hogy ki vegyem a szűk helyről, de
sikerült és átvittem őt a sziklakertbe, ott engedtem el ... A múltkor pedig
a szántóföld széléről hoztam be zsákokat, melyek jelezték a traktor
számára hogy meddig kell szántani. Szedtem ki a zsákokat hogy bele
rakom a kukába, amikor észrevettem hogy a talicska alján egy picike
5-6 cm-es gyík van ... rögtön kézbe vettem és őt is odavittem a szikla-
kertbe ahol békességben élhet!
 
   Közben ahogy nézelődtem, a kert távolabbi végében megakadt a szemem
az egyik kedvenc díszcserjémen, ő pedig nem más mint a jázminbokor.
Éppen virágzik, és gyönyörű krém fehér virágai oda vonzották a tekintetemet ...
 
  Mondanom sem kell hogy ennek a látványnak nem bírtam ellenállni, oda
kellett mennem hozzá, gyengéden a kezembe vettem a gyönyörű virágokat
és magamba szívtam a finom bódító illatát ... és még, és újra még, ki tudja
hányszor. mert nem tudtam vele betelni olyan  mámorító volt a pillanat ...
És ott, akkor Te jutottál az eszembe, a szépséged, a gyengédséged és
a finom illatod ... éreztem ahogy gyengéden tartottalak a kezemben, és
gyönyörű voltál, és megrészegültem az illatodtól ... Tőled, mert akkor és ott
Te voltál számomra a jázmin ...

*