Dal Pannóniához

19540322•  2008. március 29. 06:39

Copyright: Lyrical Poet, 2004. október 9. 


Dal Pannóniához

Drága szülőföldem hadd mondom el néked,
hogy miért szeretem e pannon vidéket ...
Mert mediterrán ízű nyár van a szívedben,
a Tettye-udvar izzó mészkőkatlanában
És sok-ezer év sóhaja tör fel most újra,
hűs forrásaid, élet-kristály vizéből.
Úgy törsz magadnak mindig újabb utat,
a végtelennek tűnő nagy kozmoszi időből.
Janus is itt élt egykor, és alkotott,
ősi falaid között,   -   vad tetemre hívás
és rózsaszín mandulavirágzás idején.
Üzenete még most is tisztán áthallik,
ahogyan az ősi múlt üzen az időben ...
Mert a szívem örökké a tiéd Pannónia,
mert ez a szülőföldem, ez a harmónia.
Nekem bölcsőm e táj, és itt kanyarog utam,
itt lesz a végállomás, ha felépül múltam.
Itt a haza, otthon, család, fájdalom, ...
itt regőlöm el nektek ősi, bús dallamom.
Vannak titkok melyeket ki kell mondani,
itt simogatnak a pannon-szél szárnyai
Itt bújtam meg mindig, eső után ázva-fázva,
itt lett a szívem, az Öt-toronyba zárva !

*

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!