Sóvári Mária (1951)

Vers
1951•  2020. január 19. 16:52

Kortárs költők versei zenei aláfestéssel

1951•  2015. szeptember 4. 12:18

MÓRICZ ZSIGMOND HALÁLÁNAK ÉVFORDULÓJÁRA

MÓRICZ ZSIGMOND HALÁLÁNAK ÉVFORDULÓJÁRA GYERMEKVERSEK HOZTAM - OLYAN ARANYOS!

Móricz Zsigmond: Iciri-piciri — vers

Hol volt, hol nem volt. . .
Volt egyszer egy iciri piciri házacska;
ott lakott egy iciri piciri kis macska.

Volt annak két iciri piciri kis ökre,
rákaptak egy iciri piciri kis tökre.

Csizmát húz az iciri piciri kis macska,
hová lett az iciri piciri barmocska.

Bejárja az iciri piciri kis erdőt,
s nem leli az iciri piciri tekergőt.

Bejárja az iciri piciri kaszálót,
s nem látja az iciri piciri kószálót.

Rátalál egy iciri piciri kis tökre,
bánatában iciri picirit meglökte.

Felfordult az iciri piciri tököcske,
benne a két iciri piciri ökröcske.
Megörült két iciri piciri ökrének:
vége van az iciri piciri mesének!

1951•  2015. szeptember 3. 14:42

Hangos versek

A mai nap aktuálitásához - Bánffy Gyöngy halálának évfordulójára
Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség
https://www.youtube.com/watch?v=MUgOY3MMlrI



Kibédi Ervin- Ahogy a napok rövidülnek (saját versét mondja el)
https://www.youtube.com/watch?v=CEIfNvO0Xw4


Kozák András előadásában - Ady Endre: Az Úr ékezése
https://www.youtube.com/watch?v=YvAKgmTSVsg

1951•  2015. szeptember 3. 10:13

Szepes Mária halának évfordulójára

Szepes Mária -  Csendesebb utakon ...(részlet könyvéből)

Boldog vagyok Uram, hogy
kiállhattam a sorból, hogy mindenki
előttem rohan és hagyom már, hogy
félrelökjenek és minden konc után az
enyémnél gyorsabb kezek nyúljanak...

Nehéz volt először megállni a dolgok
áradó sodrában, a lárma fülledt
ütemében, ó mert forró, halálos
izgalom hörgött a rohanók hangjában és a
város lobogó, fénylő öléből gigászi
kapuk tárultak tüzes öleléssel...

Most, hogy az elhagyott úton felismertem a
Békét, a virágok szelíd arcában az
Örömet és a fák égfelé ringásában az
imákat, messze kerülöm a hangos,
fényekben izzó várost és az éjszakát a
csendes ég alatt töltöm inkább, hol
csodálatos álmok és örök sejtelmek
hajolnak hozzám a csillagokból...

1951•  2015. szeptember 3. 10:00

Heltai Jenő halálának évfördulójára

Heltai Jenő -  Mert dallamaink

Mert dalaimnak azt a részét,
Mely túlnyomónak mondható,
– Minek tagadjam gyöngeségem –
Kegyedhez írtam, kis Kató.

És dalaimnak az a része,
Mely túlnyomónak mondható,
Kegyednek semmiképp se tetszett,
Sőt visszatetszett, kis Kató.

Igaz, hogy önt tegezni mertem,
Ami botránynak mondható,
Mert önt csupán magáznom illik
Vagy kegyedeznem, kis Kató:

De dalaimnak azt a részét,
Mely túlnyomónak mondható,
Mégis szívemből szívhez írtam,
Az ön szívéhez, kis Kató.

Hogy ön hideg maradt s kegyetlen,
Már ez malőrnek mondható,
Ha bánatomban meghalok most,
Magára vessen, kis Kató.

Magára vessen, ha belőlem
Más nem marad meg, kis Kató,
Mint dalaimnak az a része,
Mely túlnyomónak mondható.


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom