1950.02.02 blogja
GondolatokÉdesapám
Édesapám Édesapám, édesapám, olyan sokat gondolok rád.Hiányzik a szereteted, simogató dolgos kezed.Jóban rosszban velem voltál, szavaiddal vigasztaltál.Hány éve is, hogy elmentél,, hideg sírban megpihentél.Hiába a sok, sok virág, ha szólni már nem tudsz hozzámKedves hangod fülembe cseng, megfogadom intelmedetPihenj, álmodj szépeket Édesapám Isten veled.
éjszakai gondolatok
Elcsendesedett a család, az est leszállt,
Fenn az égen a csillagok beragyognak az ablakon.
Az éjszaka csodás, pihenést, és megnyugvást kínál,
Én mégis álmatlanul hallgatom az éj neszét,
férjem lázas, szaggatott lélegzését,
fájdalomtól görcsbe rándult kezét,
úgy szeretném megfogni, fájdalmát elűzni
megosztani vele mindent, ahogy régen is
jóban, rosszban együtt...
Tünödöm a reggel most mivel köszönt,
Elviszi-e az éjszaka fájdalmait, hoz-e megnyugvást
Beteg szívem nyugalmat mikor talál.