1950.02.02 blogja

Barátság
1950.02.02•  2013. június 17. 09:08

Az első szerelem

 

Három éves voltam talán

Mikor egy fiú így szólt hozzám

Olyan szép vagy kis Juliskám

Feleségül veszlek, meglásd

 

Várj reám, míg felnövök

Érted akkor visszajövök

Megkereslek bárhol is jársz

Ígérd meg, hogy addig vársz rám.

 

Kis Juliska megígérte

Várni fog, míg eljön érte.

Várta vissza, egyre várta

Mikor jön érte a párja.

 

Múltak hetek, szálltak évek

Nem feledte a szerelmet.

Nem gondolt soha arra,

Hogy a fiú majd becsapja.

 

Jött a fiú, bekopogott

Érted jöttem, hát itt vagyok.

Ugye emlékszel még rám

Édes kicsi Juliskám.

 

Hogy feledte volna a lány

A fiút kire mindig is várt

Ki reményt adott, s boldogságot

Megszépítette a világot.

 

Egyszer minden álom véget ér

A fiút messze sodorta a szél

Otthagyta a boldogságot

A lányt, akit úgy imádott.

 

A szüleik nem akarták

Hogy ők legyenek egy pár

Elválasztották, hogy őket

A szerelmük így ért véget.

 

1950.02.02•  2013. június 17. 03:36

Barátnők

 

 

Három lány egy utcában

Lakott régen hajdanában

Margit, Boris, Juliska

Együtt jártak suliba.

 

Jóban, rosszban együtt voltak

Néha-néha marakodtak

Volt úgy, hogy hajba kaptak

De jó barátnők maradtak.

 

Margit sorsa szomorú volt

Igen hamar eltávozott

Bori, Juli meggyászolta

Örökre szívébe zárta.

 

Boriska sem volt túl vidám

Élte az árvák minden napját

Édesanyja korán meghalt

Így csak mostohája maradt.

 

Juliska is messze került

A városba dolgozni jött

Férjhez ment és itt maradt

A trió így megszakadt.

 

De ők ketten néha-néha

Találkoznak a faluba

A barátság megmaradt

Bár az idő elszaladt.

 

 

1950.02.02•  2013. február 28. 14:48

Szelencébe zártam

 

Szelencébe zártam múltam egy darabját

Hogy elfelejtsem azt mi annyira fájt

Kitörölni végleg és menni tovább

Lesni és várni ezer új csodát.

 

Megcsodálni a mező ezernyi virágát,

Rohanó pataknak halk csobogását.

Madarak énekét hallgatni egy padon

Csillagokat nézni a fénylő égbolton.

 

Kitörölni a rosszat s csak jót átélni

Igaz szeretettel mindenkit ölelni

Reményt s boldogságot adni a világnak

Ne legyenek árvák, akiket elhagynak.

 

Ne éhezzen soha egyetlen gyermek se,

Csillogó szemét könny soha ne lepje.

Jusson kenyér minden családnak

Legyen már vége e rossz világnak.

Székelyné Ötvös Julianna  

Úrhida  2013. február 28.

1950.02.02•  2013. február 17. 13:25

Barátnőm emlékére

Barátnőmnek

(Lócsi Erzsébetnek)  

 

 

Elmentél, s nem szóltál, tőlem el sem búcsúztál.

azzal, hogy én messze mentem,

soha-soha nem feledtem,

kicsi falum, barátaim, régi játszótársaim,

Barátnőmet, ki Te voltál, jóban, rosszban velem voltál.

Koporsódnál nem állhattam, elbúcsúzni így nem tudtam.

Virágot sem küldtem Néked,

ezért versben búcsúzom Tőled,

Amíg élek nem feledlek, temetőbe felkereslek,

Teszek virágot sírodra, imádkozom majd a templomban.

Áldást kérek családodra, békességet sírhantodra,

Mindig legyen rajta virág, nyugodj békén "régi barát".

 

 

 

 

 

1950.02.02•  2012. február 4. 14:40

A cicánk emlékére

Marci cicánk

 

Volt egy cicám, nagy bajuszú

Szürke, kedves alamuszi.

Egeret ö sose fogott

Egész nap csak lustálkodott

 

Ha lejött hozzánk Petike

Csak a Marcit kereste.

Cirógatta, simogatta,

Teli hasát vakargatta.

 

Marci cicánk, ha éhes volt

A konyhaajtóban  nyivákolt

Addig sündörgött köröttünk

Míg bendőjét megtöltöttük.

 

Egy nap aztán nem jött haza

Mindhiába hívtuk.

Marci cicánk hova lettél,

Mindig haza várunk.

 

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom