szeretek valakit valaki helyett

VAKSÁG

emberek halnak az ördögi létben
remény sem zöldül a teremtésben
kifárad a föld és ellankad a kar
mert megváltozni senki nem akar
 
néhányan indulnak a szembeszéllel
de csak birkóznak a szentbeszéddel
kétezer éve itt köröz a Szellem
de kevés már az Őt félő ember
 
beleigázva mókuskerekébe
forog és káromkodik az égre
úgy megvakult már hogy észre sem veszi
valaki szárnyakat adott neki


BOLYONGÁSAIM
 
óriás a távolság mely közénk nehezült
mint nagykabáton átsüvítő fagyos szelek
a halál a bélés alá lép és arcunkba tép
rólad faggat a múlt - fájdalma sebzi lelkem
 
szerenád szól az éjben rongyos trubadúr
hangja szárnyakat növeszt felkapar az égre
lelke tüzet füstöt hány hogy melegítsen
és rést üssön a rézpajzsokon át a fénybe
 
felmetszi az arcom a vért spriccelő alkony
emléked dudoláz bennem gerlehangon
és falakat rengetőn zeng az óriásról
a közénk nőtt távról hasadékos tájról
 
szívünk szurdokába szakad a szöges ég
rajta fényes ikonod kong az űr vinnyogok
nem balzsamoz álom ezen a délutánon
szögesdróttal kerítenek a zakkant álmok
 
harcolok, monoton léptem kopog konokon
zeng a lélekmocsok házad előtt totyogok
bolyongok bolyongok egyre csak bolyongok
mint betépett sebzett szárnyú angyalok



SZERETEK VALAKIT VALAKI HELYETT

szeretek valakit, valaki helyett
a szerelem íme beteljesedett
de nem az álom, mert álmomban
az ennél igazibbra vágyódtam –
lélektársnak hívják okosan
nem mintha rossz lenne a húsvér való
de igazibb az álombeli jó
és néha visszacseng még lelkemben
egy hang, egy kép, dallam vagy festmény
néhány színfolt, pár ecsetvonás
de messze már – olyan lehetetlen!
mégis a szív lázad ez ellen
s ha vele élnék – az álombelivel?
húsvér valója rántana a testbe
ha a lehetetlen beteljesedne?


A LAPSZÉLRE

valaki egyszer okot adott az írásra
majd magamtól is kedvet kaptam hozzá
de mindig visszafordultam a múzsához
próbáltam szemével látni a világot
szerettem volna hű szolgája lenni
vagy szeretője de főképp egy szerette
szerettem volna ha szeretne… talán
jobban lettem volna általam szeretve

S MÉG VALAMI

az álom szebb a kötelességnél
de a kötelesség becsületesebb

S A MÁSIK VALAMI

hidd el pajtás az álom hazug csaló
fogadd el sorsod mit neked szánt az jó

a szavakat, akár a szegeket
bevertük egymás szívébe
zúghat ránk a sebes folyó
az árral is szembeúszunk
 
a szavakat, akár a szegeket
bevertük egymás szívébe
zúdulhat ránk zord hideg szél
a széllel is szembeszállunk
 
a szavakat, akár a szegeket
bevertük egymás szívébe
szakadhat ránk a lavina
lázasan egymáshoz bújunk
 
a szavakat, akár a szegeket
bevertük egymás szívébe
az árral is szembeúszunk
a széllel is szembeszállunk
lázasan egymáshoz bújunk