skary's world

előszőr csak az órámat tettem félre...olyan automata izé...kedvencem volt...pedig az időt csak kitaláltuk...de kellett a munkámhoz...még valameddig mutatta a semmit majd megállt... asszem 17-én...később a gyűrűmtől is megváltam...valahol pihen...talán vár még...milyen fura is...ezeket nem magamért viseltem úgylátszik...kifelé vetítés volt az életem csupán...ma nem kellenek...feleslegessé váltak...egyedül kinyúlt kutyaszőrös melegítőim vannak velem...rendszertelenül váltogatva engem és a mosógépet...milyen kevés dolog is kell igazán...a kutyaszőr és a mackó...

húsz fok felett az ember hajlamos a túlkapásokra...azt hiszi mindent lehet...és sikerülni is fog...az ölében érzi a mittudoménmit...a lényeg, hogy olyan dolgokra képes amire egyébként sohasem...hiába na a TAVASZ... ellen nincs orvosság...hálaamagasságosnak...még csak az kéne...gyógyszer a szépre...brr

milyen fura má nem? tavasz van…kirobbanóan szép tavasz…és mi meg most lépünk bele legrosszabb álmainkba…kettős hatás…mint szinte minden…új utakat nyitunk a fiatalságnak…és lezárunk egy régóta lappangó múltidőt…nagy dolgok csak pusztulás után jöhetnek…amikor átértékeljük a múltat és jelent…akkor tudunk csak továbblépni…áldozatok árán…mint a húsvéti bárány…ki elviszi a világ bűneit…

posztmodern fejfájás vagy mi a bánat...így kezdődött a napom...ami mostanra picit fényesebb lett...asszem ez már a mennyország...ragyog a nap...fütyülnek a madarak...mikkellmég...tényleg mi is kéne még...már többször feltettem ezt a kérdést...és sosem lettem okosabb a válaszaimtól...éccőez-éccőaz...mindön+sémmi...és hasonló ostobaságok...gyarló az ember...mindig más kéne ami van...ettől vagyok boldog...és persze boldogtalan...

tavasz van…vizet éppen nem áraszt de tavasz…kimondatlanul…általában a dolgok csak így mennek…kimondatlanul…valahol a szívek mélyén…mindenki tudja…de csitt…senki sem beszél róla…csak cinkos összenézések…szavak nélkül… örökségünk…nekünk ez jutott…szavak nélkül is értjük…