Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Parázs-álom
Steel 2019. október 29. 08:22
Mint szellemhajók, tűnnek távollá a felhők,
idő csipkézte rongyra vitorlavásznuk,
s míg csillagszívverésekre dőlnek a mezők,
elképzelem, hogy újra szerelmet játszunk,
Szemed hajnalkékek délibábja bennem,
be furcsa ez a tinta színű éjszakában,
- csókod akácvirágai alatt fekszem,
valami régi-új sarjú asszony-nyárban.
Szívhangjaid tücsökduruzsolások itt,
illatod, mint párát fürdő fűpillék,
e percben csak a megbékélt csönd lakik,
issza a valami öröknek szép ízét.
Szélzene rebben, és ébred a szív is,
valami varázs lengte át méla magányom,
- létezésed csontjaimon ma is ott izzik,
s olykor lángodba szít ez a parázs-álom.
Rozella2019. október 29. 21:02
Nem csoda, ha az ilyen álmokra emlékszik az ember... szépséges!
legland2019. október 29. 19:57
Milyen ismerős érzések,....de e sorok, földöntúli messzeséget idéznek...
Pflugerfefi2019. október 29. 16:47
Ki kellett emelnem ezt a csodát!
"Szélzene rebben, és ébred a szív is,
valami varázs lengte át méla magányom,
- létezésed csontjaimon ma is ott izzik,
s olykor lángodba szít ez a parázs-álom."
Bugatti3502019. október 29. 13:03
Kedves Steel !
Nem csak téged, hanem engem is melegített ez a parázs álom ! :) Ölelésem !
Törölt tag2019. október 29. 11:49
Törölt hozzászólás.