Ahogy Te látod...

Steel•  2018. március 12. 17:07


Földszagún üde, szép a pitymallatcsönd,
most még piheg minden pislogó kis rög,
és a sok parázs-parány, csillagtünemény,
harmatként illan tova a határ kékjén.
Felrebben az univerzum szemhéja most,
napfénnyé mosakszik a távolodó Hold,
és a felhőföntre pilléző sugarak,
mind apró szárnyú szentjánosbogarak.



Minden könnyű, szélvállú érzés, Neked,
a teremtés összes színe hinti szemed,
megannyi kertzöld sóhajára emel,
sziromillattól pezsdülőn messze lehel,
túl a halandóság természetes egén,
és a magasságok keszkenőcsipkés hegyén.
Olyan magától-szép, ahogy látod Anyám,
miként a világ az ember közt Élőt talál.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

BakosErika2018. március 13. 19:13

Nagyon szép...

Bugatti3502018. március 13. 10:51

Kedves Steel !
Ugye.ugye, mennyi minden elfér az ember szemében, túl a színeken is ! :) Te, nagyon is jól olvasol benne. Gratulálok ! Ölelésem ! :)

Mikijozsa2018. március 13. 08:03

nagyon tetszett

MKKlara2018. március 12. 20:58

"Minden könnyű, szélvállú érzés, Neked,
a teremtés összes színe hinti szemed,"

Remek!

merleg662018. március 12. 20:07

...nagyon szépen írtad meg...

Metta2018. március 12. 18:48

Gyönyörű vers!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom