Otthon

 Otthon 

De jó mindig otthon lenni,

A családban örömöt lelni.

Egybegyűlni és mesélni,

Mama meséjét hallgatni.

Mindig mesél valami jót,

Estére egy álomhozót.

Felidézi a gyermekkorát,

Közbe mondja a mondókát.

Örömmel hallgatom szavát,

Elnyerem drága mosolyát.

Aranyat érő két kis keze,

Az ö teste lágy nesze.

Ö értem fáradozik sokat,

De nem látom őt napokat.

Sírni szokott közbe értem,

Mert keveset van mellettem.

Ami szép mindent kapok,

Cserébe szeretetet adok.

Hálás vagyok néked mindig,

Amíg élek én csak addig.

Melletted maradok segítelek,

Rád éjjel-nappal figyelek.

Köszönöm ezt nekem mama,

Ez az én szívem kis dallama.