Pőreszép

Steel•  2018. március 21. 12:07

Ma leske voltam, és kíváncsi kedvű,

ahogy némult minden hetyke trilla-derű,

az utolsó napsugár aranyágakat font,

és a kis sziromcsipkékből kibújt a Hold.

Gömböly deredákra simult éji füstselyem,

ében ujjbegyűn, és csendtől meztelen.

Majd a csillagok fátyolvirága kinyílt,

árvalányhajú lényén megpihent picit,

és a gyertyaláng-Madonna tűzzé vált,

mézcsöppnyi szépségén megszeppentette

a halált.




Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Törölt tag2018. március 21. 23:29

Törölt hozzászólás.

kevelin2018. március 21. 23:00

Mèzcsöppnyi szèpsègèn megszeppentette a halált
Ez a vers is gyönyörű

Törölt tag2018. március 21. 22:50

Törölt hozzászólás.

merleg662018. március 21. 22:30

Majd a csillagok fátyolvirága kinyílt,
árvalányhajú lényén megpihent picit,
és a gyertyaláng-Madonna tűzzé vált,
mézcsöppnyi szépségén megszeppentette
a halált.

...nagyon szép...

Mikijozsa2018. március 21. 13:57

pompás vers, élvezettel olvastam

Metta2018. március 21. 13:54

Szép,mint mindig!

skary2018. március 21. 13:14

ohh