Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Gépvilág(kép)
Steel 2019. február 24. 17:50
Mily rég volt, hogy fénybóbitákkal kélt
az Ég, s a fellélegző hajnal nem félt
még. kis felhőpitypangokat szórt az Isten,
míg a pázsitot mosdatta harmatvízben.
Ma betonszemekkel ébred a város.
Tüdeje nem csupán a szmogtól sáros.
Gyárak cigarettázzák a világ rákját,
belőlük tömi a Mátrix dohányzsákját.
Egykoron még nem véreztek a pipacsok.
Virággá váltak apró rügypillangók,
és a fák sóhaját ha itta az ember,
a perc anyaölként ringatta a csenddel.
Most a Nap a droidlét monitora,
és hosszú a vegetálás kocsisora.
Bár szépek fent a csillaghologrammok,
már belül is csak enterrel futnak a napok.
stapi2019. február 26. 18:10
Ahogy tágul a tudás, úgy szűkül be az ember. Közben pedig megöli a világot.
Törölt tag2019. február 25. 10:01
Törölt hozzászólás.
skary2019. február 25. 06:27
vagymégúgysé :)
Mamamaci402019. február 25. 04:06
...
liketorn2019. február 24. 21:08
Összehoztad a füstös világ képét és a földnek régi állapotát
egyetlen összegző, rímes, lemondó nyilatkozatba.
Törölt tag2019. február 24. 19:07
Törölt hozzászólás.
pfbea2019. február 24. 19:01
zseniális!
Mikijozsa2019. február 24. 18:55
nagyon ott érzem a mágnesességet - a valóságban rögtön szikrákat szór az enterrel induló motorsor, rendes gyári csomósodások, gratulálok a vershez
kicsisara2019. február 24. 18:40
:)