Szemeim átható varázsát,
Érted izzó vágyak lángolását,
Testeden ujjaim csalfa vándorlását
nem érdemled.
Szívem nyugodt éjszakáját,
Aggódva rebegett szavaid hallását,
Karjaim közti léted halhatatlanságát
nem érdemled.
Mégis fáj az el nem mondott szó,
mellyel hazugságod nyugodt szívvel takarózott,
s most sebzett szívemben tüske szerteszét,
érdemled-e az irgalmas felejtést?
Egyéb