Robbanások(k)

zoltan.aranyodi•  2015. november 23. 03:55

Robbanások(k)

Egy új divathullám ütötte fel a fejét manapság. 

Számtalan férfitársunkat hagyják el évtizedek után asszonyaik. Régi sèrelmeket emlegetve szaladnak más ölekbe, hol "megújult" egzisztenciától átszellemülve nyalogatják évezredes sebeik. Biztosan fordítva is igaz, ám napjainkban nem ez a jellemmző.

Most azokhoz a férfitársaimhoz szólok, akik hasonló cipőben járnak: - Bármily szèp emlékek kötnek is a múltatokhoz bennetek, azt átölelve próbáljatok itt, a jelenben élni. Próbáljátok itt és most szeretni azt aki engedi, ne a fantomjaitokat kergessétek! Egy nő sem ér annyit, hogy kárt tegyetek magatokban! 

-S te, Sanyikám, aki már csak fönt tudod olvasni e sorokat, kérlek, vigyázz magadra odaát! Valószínű ismételten szembekerülsz a problémával egészen addig, míg nem tudsz egy jót nevetni rajta. Sajnálom, nem tudtunk elbúcsúzni, egy sör mellett átbeszélni a történteket.Talán segített volna, talán nem, a megoldást neked kell megtalálnod!

Isten veled, minden jót barátom!


Budapest, 2015 november

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

zoltan.aranyodi2015. november 28. 07:11

ez így van

Mikijozsa2015. november 28. 07:09

Ha az asszony elmegy az ő dolga, ha én megyek el, az meg az én dolgom, isten nyugtassa Sándor, az igazság odaát van

zoltan.aranyodi2015. november 28. 06:51

nehéz erre szavakat találni, nem tudhatjuk kiben mi van, talán a gazdája, ha....

Rozella2015. november 23. 10:23

Szomorú történet, - megértelek. A jelekre figyelni kell, de... nekem is van ilyen ismerősöm, aki hasonlóan gondolkodik sajnos, (remélem, soha nem teszi meg) de semmivel nem lehet hatni rá...:(

Törölt tag2015. november 23. 09:25

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2015. november 23. 08:44

Törölt hozzászólás.