Budai Zolka blogja

Között

Olvasó-gyakorlat



Koncentráljunk ugyanarra,
de ne kérdezd, mire gondolok,
nem is mondom, mi legyen az.
Beszélgetünk. Ezek a sorok.
 
Egyszerű az egész játék,
gondolatodban legyen bármi,
te fogod azt megkérdezni
és te fogod azt kitalálni.
 
Kíváncsi vagy, mire jó ez
és nekem hol van a szerepem?
Ezen is kell gondolkodnod
és én éppen ezért szeretem.



'BZ'

Mondóka



Szerelem, forró húsleves,
ahogy szeretlek, úgy szeress,
nem írom neked, hogy "édes",
kimerült vagyok és éhes.
 
Már zsong az ősz és kong a ház,
lakótelepi ronda láz,
cigaretta egy darázzsal,
rozsda, nyikorgó garázszaj.
 
Szerelem, álmos napszakok,
fényes ablak és vak vagyok,
falakon téved át a szó,
mutasd meg azt, mi látható.



'BZ'

Néhány sor a szabadságról



 
Én rájöttem, csak rácsok vannak,
te mindegy, kívül élsz vagy belül.
Az ember marad nyugtalannak
s ott is, itt is hangtalan leül.
 
Éppen azért, mert rácsok vannak.
Ne is akard menteni magad,
csitulj csak el bizonytalannak,
hogy szabadnak lenni nem szabad,
 
hisz nézz át a rácson. Nézd onnan.
S gyere ki gyorsan, nézd meg innen.
Látod már őket? Én ezt mondtam.
Ugyanaz van a szemeikben.




'BZ'

Pestiek
 

Fénymeleg volt és esthideg
néztelek titeket pestiek
(színes kabátok zörgő csokra)
szétgurult dunakavicsokra
gondoltam.
 
Így akartam ezt lesni meg
én titokban és ti pestiek
(magába zárt millió világ)
mint záporok utáni csigák
gyűltetek.
 
S furcsa volt (nem is testileg)
hogy hozzám értetek pestiek
a metrón a buszon a járdán
hogy egyszerű ennyire árván
köztetek.
 
Ez nyugtalanság (rest ideg)
hát nem féltek tőlem pestiek
ha elkékül a száj a kéz és
nagyon rövid egy összenézés
veletek?




'BZ'