.: Nyugat :.

I. Fejezet

Már magasan járt a nap mikor John felébredt. Henry gondolataiba mélyedve a tó partján ült. Arra eszmélt fel hogy valaki a lovaknál kotorászik, hát gyorsan felugrott, előkapta revolverét és el akarta sütni, de csak akkor jutott eszébe hogy nincs benne lőszer. Aztán a bokrok közül bosszúsan előlépett John.
- Le akarod lőni vezetődet és cimborádat? No szépen állunk, mondhatom! -
- Bocsánatot kérek, de nem hallottam hogy felébredtél és azt hittem egy tolvaj akarja elkötni a lovakat. -
- Na, az az egy dolog amitől nem kell félned! A lovakat iszonyat erősen kötöttem a fához egy speciális bogózási technikával. Csak az tudja azt szétszedni aki ismeri azt a módszert. Vagy akinek van egy jó puskája. De azt hiszem egy kissé zajos lett volna úgy elkötni őket. -
Henry ráhagyta a dolgot, elrakta revolverét és visszaült a tópartra. John odalépett mellé, majd kérdőn ráfüggesztette tekintetét.
- Valami gond van? - Kérdezte.
- Csak annyi hogy ha nem kapjuk el Gibsont élve akkor biztos kirúgnak. De azon is gondolkodtam hogy esetleg itt maradnák a prérin..Vadásznak. -
Johnnak felcsillant a szeme. De szép is lenne valakit tanítványul fogadni!
- Én szívesen megtanítanálak minden apró trükkre amire szükséged van hogy nyugodtan élhess a prérin. - Mondta. - De biztos vagy ebben? -
- Egyelőre nem. Először meg akarom keresni azt a gazembert. Ha megtalálom élve, nem maradhatok itt. Viszont ha elkapták....akkor megtörténhet hogy itt ragadok. -
- Nos, akkor ne vesztegessük az időnket, együnk egyet, aztán lovagoljunk tovább! -
Ebben egyetértettek, így hát elővették a maradék kis ételüket és mindketten leültek a fához. Fél óra alatt végeztek, s már tápászkodtak fel, mikor zörejt hallottak, majd egy ijedt nyerítést.
- Valami gond van! - Suttogta John. - Maradj itt, én megnézem mi történhetett. -
Azzal felállt és óvatosan lépkedve eltűnt a bokrok között. Henry hirtelen lövéseket hallott, felpattant és rohant a bokrok felé. Nem volt szép látvány ami ott fogadta. John éppen revolverét töltötte meg újra, tőle öt-hat méterre a lovak mellett egy halott indián feküdt.
- Átkozott kajova! Éppen el akarta vágni a köteleket hogy elvigye a lovainkat. Sajnálom hogy le kellett lőnöm, de muszály volt. -
Henry csak most látta hogy az indián kezében ott lapult egy ócska kés.
- Tehát ha nem halljuk meg hogy itt van valaki akkor kutyagolhattunk volna? - Kérdezte.
- Valahogy úgy. Szerencsénkre ez egy fiatal harcos volt, és úgy látszik nem nagyon akart lopakodni..Vagy akart, csak véletlenül beleütközött egy ágba. Ezt már soha nem fogjuk megtudni. No de most tényleg lóra! Indulnunk kell hogy mielőbb Gibson nyomaira bukkanjunk!

Bevezető

Két lovas vágtatott a kiszáradt folyó mentén. Öltözékük nem állt másból, csak bőrnadrágból, pamutingből, festetlen zekéből, sarkantyús csizmából és bőrövből. Hátukat kétcsöves puska csapkodta s kezükben lasszót tartottak, amellett nyergükön lógott egy-egy bowie-kés és két revolver. Lovaik szívós, jó kézben tartott préri lovak voltak. Két órája vágtattak megállás nélkül, de mikor megláttak egy kis ligetet egy apró, tiszta vizű tóval, egyből arrafelé vették az irányt. Ott megálltak, fegyvereiket magukhoz vették, majd lovaikat kikötötték egy-egy fához. Ők is letelepedtek egy fa tövében, majd jó pár percig így ültek. A csendet a fiatalabbik lovas törte meg:
- Hónapok óta üldözzük azt az embert! - Fakadt ki. - Mi a fenének jöttünk ide a prérire, ahol az ember könnyen leli halálát?-
- Nyugodj le, Henry. Azért jöttünk ide mert annak a gazembernek a nyomai is erre vezettek. Napról napra egyre közelebb kerülünk hozzá, s nemsokára talán a kezünkben lesz..Bár az is lehet hogy nem éli túl ezt a vidéket, itt szinte csak a tapasztalt vadászok tudnak érvényesülni...-
-Az baj. Ugyanis nekünk élve kell elkapnunk.-
-Tudom. De számításba kell vennünk hogy az apacsok és a kajovák újra háborúban állnak. A kajovák esetleg befogadják őt, de az apacsok alighanem egyből megölnék..Vagy fogolyként feltáplálnák és kínzócölöphöz kötnék. Nem túl rózsás a helyzete.-
Ezzel abba is maradt a beszélgetés, ugyanis John fél perc alatt elaludt, ám Henry lázasan gondolkodott. Ha nem kapják el élve az a detektívkarrierjét is tönkreteheti. Az pedig nem lenne jó, kivéve ha... De egyből kitörölte a gondolataiból azt hogy Ő is vadász lenne a prériken. Hiszen nem is ért a fegyverekhez! De azért kiváncsisággal töltötte el az a gondolat hogy milyen is a vadászélet a vadnyugaton.