Egy kis dilemma

  Egyszer csak az udvarba, egy akkorát estem, hogy a hátam egésze barna lett teljesen. Gondoltam egyet. Cselekedni kéne egy keveset. Fogtam a kerti locsolót és elkezdtem öntözni magamat, hátha attól megszáradok, de még vizesebb lettem, mint az előtt voltam. Csurgott rólam a verejték is, mert teljesen leizadtam magam a kezdeményezett, akcióban dús nap után.

  Ki probáltam mindent de semmi sem használt és éppen randevúra készülök. Mit fog szólni a barátnőm, ha igy meg lát. Biztosan nyitva felejti a száját és felemeli csinos kis bokáját.Hát ez van, nem tudok mit tenni.Hogy a fészkes fenébe tudtam ekkora nagy marha lenni.Ez van, hát ezt kell szeretni. Majd igy megmondom neki. Remélem, hogy megfogja érteni.Ha pedig nem, hát elkezdem szép lassan az első utamba eső fára felakasztani saját magam. 

  De akkor sem fogom sohasem ezt megérteni, hogy tudtam leszarni a saját hátam.

A mű teljes egésze csupán képzeletem agyament szüleménye és nem vállalok semmit sem érte.