A sietség hátulütője

 Valós események alapján 

Már nem emlékszem pontosan, de körülbelül úgy ötödikes vagy hatodikos koromban, történt velem egy kis baleset.

  Éppen az iskolába igyekeztem, csak át kellett érjek még az úttesten. Ez sikerült is szerencsésen, de a következő lépéskor a kapu korlátját nem vettem észre és egy jókorát estem bele a sáros fenébe.A sár csak úgy sugárból patakzott rólam. A pofám is tiszta mocsok lett. Valószinüleg, hogy giliszták százezrei is hemzsegtek rajtam abban a pillanatban. Hát futottam haza azon nyomban és szép csendben megmosakodtam, aztán meg újból elindultam.

Mindebből azt okultam, hogy minek sietni minduntalan, a tanoda is várhat egy keveset, úgy se tanit eleget.