verselő blogja

Kell még, hogy velem légy.

Jöjj hát, és búj mellém,

hogy érezzem e test kisugárzását,

és kellemes illatát.

Bársonyos börőd tiszta,

és selymes.

Várlak, Téged minden reggel,

avval a reménnyel,

hogy testeted érinthetem,

és ha lehet benne sokáig gyönyörködjek,

de nem lehet,

mert vannak, akik ezt nem engedik meg,

hogy Hozzád menjek.

Szép vagy, és egyre szebb,

és ahogy látom hogy egyre értékesebb.

Hiányzol ha nem látlak.

Várom azt a napot, hogy újra lássalak.

Kell még, hogy átölelj,

és csillogó szemeiddel rám tekints,

léteddel bátoríts.

Kellesz még nekem.

leszáll az éj

csendes a táj

szíved most nyugalomra vár

egy csendes szóra,

s egy kedves bókra,

mikor arra kérlek,

hogy lépj hozzám közelebb

szeretlek

hidd el, hogy együtt szebb,

és jobb lesz az Élet

eljő majd az, a nap,

mikor füledbe súghatom a legszebb szavakat,

és Neked adhatom az édes pillanatokat.  

Sokat gondolok Rád, érzem, 

hogy kicsit hányzol. 

            Láttalak az éjjel, álmomban sétálni a réten.

Hold fénye világítja meg az utat, azt, amely egy házikóhoz vezet.

Téged ott vár egy ifjú, aki játszik egy kicsit

a testeddel, játszik az érzéseiddel,

játszik a lényeddel, s egy csodálatos

Nővel, Veled.

Játszik, mert játszani kell.

Szeretkezik, mert ez jól esik.

Néked adja, legszebb érzéseit.

Néked adja tiszta, őszinte szerelmét.

Házban a történtekről nem tehet.

Érzelmek vezetik a tetteket.

Ház ott van az álom végén.

Vágy pedig az út elején.