Egyszer élünk...egyelőre

Álmom volt nemrég
kínzó rejtély
olyan fel nem kelnék
sodródnék még
ha tehetném...
Intett az észfék:
távol leszel észlény
Adriától északra
lánchegységbe fogatva.
Téli házban
asztal a támasz
vigasz az ital
az alvás az kitart
szobákban henyélsz
zsigerből remélsz
valami pulzusfélét
ami éjjel hozzád benéz
gyógyító otthonfélét
vége e hétnek?a télnek!
mire eszmélsz