A Magányos lovag blogja

"A gyávaember mindig azt veszíti el, ami nélkül nem tud megélni a világ egyetlen szegletében sem..."

“Megcselekedtük, amit megkövetelt a HAZA”
Bár még kevesen vannak a márciusi ifjak, de
Már százezrek kezében lobognak a nemzet zászlai,
A Piros a Fehér a Zöld, az ősi jog, ami minket itt tart.

Valamit nagyon jól csinálunk,
Dolgozunk, alszunk, kampányolunk,
Tesszük, amit anno a spártaiak tettek,
Küzdünk azért, hogy éljen a nemzet!

Ez a harc:
KÜZDELEM A MÚLTUNKÉRT,
KÜZDELEM A JELENÜNKÉRT,
ÉS KÜZDELEM A NEMZET JÖVŐJÉÉRT!

MERT AMÍG VAGYUNK MI,
ADDIG VAN REMÉNY,
S AMÍG VAN REMÉNY,
ADDIG VAN JÖVŐNK,
ÉS HA VAN JÖVŐNK,
AKKOR MÚLTUNK ÉS JELENÜNK….

ÉS, HA EZ MIND MEG VAN NEKÜNK:
AKKOR ÚJRA VAN MAGYARORSZÁG A FÖLDÜNKÖN!

Végülis nem lett belőle Akakij,
Még mindig ott áll az a híd,
Amely a jelent a jövővel kötiössze,
Ami talán már itt áll előtte.

A kis fiú, aki vivódott magával,
Most rá lelt egy másik világra,
Elindult ígyhát e világ felé,
A kék és a zöld neki nem volt elég.

A középkor lángjával borzólt,
A Menny Csarnokában a hősök közt forgott,
Látta maga mellett Atillát és Zrínyit,
Mégse járta ezt az utat végig.

Vissza szált magához a földre,
Mint a majomkenyérfa Afrikában,
Úgy ő is várt egymagában,
Hogy vízre leljen a szárazidőkben.

Végülis nem vált se hőssé, se Akakijjé,
A híd amin elindult még most is ott áll,
S most tekint a Menny Csarnoka felé,
Hátha az egyetlen álma valóravál!

Egyszerű fiú, egyszerű gondolat, de a végére te is rádöbbensz majd, van igazság tartalma e soroknak... :)

Próbálok minél nagyobb irodalmi értéket csúsztatni a szavaimba...
Próbálom e nyers szavaimat, gondolataimat sorokba formálni...
S megteszek mindent azért, hogy e sorokat, versszakokba versekbe önthessem...
De ezentúl megpróbálok Ódákat, Himnuszokat zengeni, hátha valaki megérti, mit is akar valójában ez a srác...
Mert tudom, hogy megért majd valaki, akit majd én is megértek, hisz mindenkinek meg van írva az élete és az útja, a jövője s a múltja...
Természetesen ez az én gondolatom amit azért írtam le, hogy megosszam valakivel aki majd hallja a hangomat... Tudod ezek a dolgok tényleg így vannak, a természetben is körforgás van... S ott is gyorsan változnak a dolgok, pont úgy ahogyan az életed... Ma még fiatal vagy, de holnap már idősebb, és ha a tükörbe bele tekintesz lepereg előtted az egész életed...
Remény és tétovaság, erő és hatalom mind a tiéd, ha akarod... Csak küzdened kell érte...Védelmezdd mindig a jót, és  tégy meg mindent a rossz eltörléséért, hogy diadalom ittasan állhass majd a Úr színe elé, mert jelenleg ő az akihez, ha fordulsz biztos, hogy ad neked, ha nem is sokad, de egy kicsit biztos...

Hogy mit ad az Úr????

Reményt! :)

Pattogva pattogott az ördög,
Ördögi terveket, ördögien ötlött,
Néha azért meg-meg állt,
Aztán tovább kereste a megoldást!

Gonosz terve már kapukat döntött,
Mikor a kis törpök mellett döntött,
Most ördögien, csak törpöt őröl,
Ezért lehet ilyen gonosz az Ördög?

Egy biztos, hogy ördögien ördögi
Állandóan csak törpöt őröl,
Az arcán szinte pattog már az öröm,
Én már tudom a titkot: Gonosz az Ördög!

Epilógus: Ezt egy nyelvtan órai házi feladatnak írtam... :D