vagyok... vagy nem is RSS http://blog.poet.hu/szirmok <p align="left"> </p><p align="left">Belenéztem a tükorbe <br>Nem volt ott senki sem<br>Nem láttam igazi arcomat<br>Csak csendes szenvedésemet -<br><br>egy elfáradt arcot<br>egy fájdalmas hangot<br>egy megfagyott mosolyt...<br><br><em>megtalálom még igazi arcomat?</em></p> http://blog.poet.hu/szirmok/elfaradtam <p> Hallgatag vagy </p>Néma a szád<br><p> Féltesz engem...</p><p>Testemet szorítod</p><p>Kezemet megfogod</p><p>Lelkemet keresed ?</p><p>Nem érzed</p><p> Nem leled</p>Messzire szált... <br><p>Lopódzó léptekkel</p><p> Elosont</p>Lassan Tétován<br><p>Beköltözött hozzám</p><p> Most a magány...</p><p>Mindenki<br>Itt hagyott</p><p>Minden</p><p>Úgy fáj</p><p>Szűk szobámba</p><p>Mined sarok</p><p>Megrepedt már</p><p> Nappal is -éjjel is</p>Vigyázzál rám...<br><p>Lábujjhegyen osonj</p><p> Csöndben figyelj...</p>,..<em> lehet hogy akkor</em><br><em>lelkem még vissza talál..</em><p> </p><br><p> </p><br><p> </p><br><br><p> </p> http://blog.poet.hu/szirmok/lelkemet-keresed <p align="center">lángoló csipkebokorba megláttalak<br>szemem tengerébe zuhantál<br>ringatózva megnyugodtál</p><p align="center">megvakult szívem kocsonyás mély barlangjában<br>meglelted reszkető lelkemet</p><p align="center">jégpokol világból vissza hoztad a testemet</p><p align="center">megtanítottál-<br>rosszat feledni<br>szépet teremteni<br>gyengédséggel<br>gyengédséget<br>újra érezni...<br><br>... <em>szerelemmel a Magasba szállni...</em><br> </p> http://blog.poet.hu/szirmok/szerelemmel-szallni <p style="text-align: center">Olyan lehetek...<br><em>- olyan közvetlen</em> -<br><em>...</em>amilyen vagyok?<br><br>       *<br>Hátba veregetlek...<br><em>/az almából /mikor egy nagyot harapsz...</em><br>...mosolyod féltem.<br><br> <br>   *<br>Pókhálóban élsz:<br><em>.../már/ mezítelen tested fél...</em><br>én nem vagyok pucér.<br><br>       *<br>Tomboló vágyak:<br><em>-lélekzetellálító</em>-<br>labirintusok.<br><br>     *</p> http://blog.poet.hu/szirmok/ertelmes-szavak Plakátmosoly </p><p> az élet tartalékol<br> mindenkinek alkatrészeket<br> de lépned kell,<br> mert a játék sem önmagáért van<br> érzékelned muszáj a semmivé foszlott sejteket<br> az emelkedésnél<br> az asztrális kisugárzás<br> atommagvak atmoszférája elárulja<br> amerre menned kell...<br> térvarázslat az egész életünk<br> szemfényvesztés részesei vagyunk<br> csak nosztalgiázva vánszorgunk<br> mutatványosok<br> várják<br> amikor kiléphetnek a porondra<br> mozaikállvanyon<br> egyensúlyoznak<br> tűzzománcok hangulatában<br> trombita szonettben<br> minden apróság<br> csak egy nagy valóság<br> parányi mozzanta...<br></p><br> </p> http://blog.poet.hu/szirmok/plakatmosoly_neked-;)