vagyok... vagy nem is

Hallgatag vagy

Néma a szád

Féltesz engem...

Testemet szorítod

Kezemet megfogod

Lelkemet keresed ?

Nem érzed

Nem leled

Messzire szált...

Lopódzó léptekkel

Elosont

Lassan Tétován

Beköltözött hozzám

Most a magány...

Mindenki
Itt hagyott

Minden

Úgy fáj

Szűk szobámba

Mined sarok

Megrepedt már

Nappal is -éjjel is

Vigyázzál rám...

Lábujjhegyen osonj

Csöndben figyelj...

,.. lehet hogy akkor
lelkem még vissza talál..

 

 

 

 

Plakátmosoly

az élet tartalékol
mindenkinek alkatrészeket
de lépned kell,
mert a játék sem önmagáért van
érzékelned muszáj a semmivé foszlott sejteket
az emelkedésnél
az asztrális kisugárzás
atommagvak atmoszférája elárulja
amerre menned kell...
térvarázslat az egész életünk
szemfényvesztés részesei vagyunk
csak nosztalgiázva vánszorgunk
mutatványosok
várják
amikor kiléphetnek a porondra
mozaikállvanyon
egyensúlyoznak
tűzzománcok hangulatában
trombita szonettben
minden apróság
csak egy nagy valóság
parányi mozzanta...