Kristen blogja

-Szegény lovakat perverz gondolatok gyötörték. Persze én se aludtam melletted semmit.

-Miről beszél Amy?- nézett rám Nat.

-Nem tudom.

-Mondjak még?

-Ne.

-Hát emlékszel?- nézett rám Phil. Nem akartam hazudni. Magához vont és megcsókolt.- Akié a szüzessége azé a lány.- mondta nevetve Phil.- Erről lecsúsztál kedves.

Nat megfordult és elment.

-Te rohadt dög. – és mellkason ütöttem. De ő felém tornyosult.

-Édesem. Ne légy ilyen szigorú. Már az enyém vagy a halálodig.

-Soha!- üvöltöttem és ettől visszhangzott az iskola.- Soha.- mondtam.

-Ne légy butus. A pasid volt , hülye. Nem is gondoltam, hogy ilyen könnyű lesz neki beadni az egészet.- mondta mosolyogva és magához húzott.

-Nem. Nem. Nem ő szeret. És én is.

-Hahaha.- én pofon vágtam és felviharzottam a szobámba.- Nat?

-Hagy.

-De akkor miért vagy itt?- ránéztem. Szánalom amit művelek.

-Mondjuk mert szeretlek. Még ha nem vagy szűz , akkor is.

-De…

-Figyelj. Szakíts Phillel.- nézett rám.- De én ezt nem engedhetem meg magamnak.- nevetni kezdett.- Fel kell fognom. Te már nem vagy szűz.- kinézett az ablakon.- Nem. Sajnos nem.- rányomta a kezét az üvegre.- Ne, ne szakíts Phillel.- rám nézett.- Figyelj. Én nem akartam.- én sírni kezdtem. Azt akartam ordítani, hogy de szűz vagyok! Még mindig.- Ne sírj. Én nem akartam össze törni a szívedet, lelkedet.- kezét a szívemre rakta. Mintha hallgatta volna, ahogyan dobog. Én megszorítottam a kezét. Erre ő feltekintett rám- Szeretlek, még most is. És nehéz megállni azt a kísértést amit a kis szíved táplál belém.- én elmosolyodtam. Megint letörölt egy könnycseppet az arcomról. Nagy levegőt vett.- Nem akarok veled beszélni. Nem akarlak látni. Nem akarok hozzád érni, nem akarok hozzád szólni.

-Értem.- mondtam.- Most menj.- de egy tapotatt sem mozdult.

-Én szeretlek.- és elment.

Hétvége volt. És anya azonnal haza rendelt. Szombaton este érkeztem haza Austinba.

-Én Édes kicsi lányom! Bántott az a srác?

-Nem Anya. De ezt ne itt beszéljük meg, jó?- bólintott és haza indultunk. Otthon állt a bál.

-Óh én Édes hugicám.- láttam, hogy szóra nyitja a száját.

-Majd megbeszéljük.

-Kislány, hogy képzelted ezt?- nézett rám dühösen apa.

-Igen, Phil nem volt jó?- én benyomtam a TV-t.

-Hol vannak a barátaid?- és elindult az amit akkor láttunk, aminek szemtanúja voltam. Ahogy Phil kibeszél, ahogy szajhának neveznek.

-Itt vannak a barátaim. Itt van Phil.- mindenkinek ki kerekedett a szemei.

-Ő biztosan Nataniel.

-Igen Ő Nat.- mondtam mosolyogva. De éreztem ahogy könnyezni kezdek. Rian ezt észrevette és segíteni próbált.

-Anya, szerintem Amynek aludnia kéne. Biztosan fáradt.

-Igazad van Rian. Menj segíts neki.- ahogy felértünk Rian nyakába borultam.

-Hugi m van veled? Sose láttalak ilyen letörtnek.

-Figyelj. Most már átveszem. Menj fürödj meg és aludj, ne törődj velem.

-Dehogy is nem. Becipelte a cuccaimat. Majd leült az ágyamra.

-Hallgatom.

-Mit?- néztem rá.

-MI a baj.- az ágyra húzott.- Mesélj.

-Hát láttad.- bekapcsoltam a tv-t.

-És most Nataniel fog beszélni a Dolce Gabbana várandó elnöke.

-Csönd.

-Hölgyeim. Maguk a boltunk legnagyobb vásárlói. Csak annyit akartam tudatni magukkal, hogy elszúrtam ezt a kapcsolatot. Beleszerettem egy olyan lányba aki nem volt hozzám méltó. És most megígérem minden kérdésükre válaszolok. De csak nyugodtan.

-Én! Mi tette tönkre a kapcsolatukat?- kérdezte Norah. Szőke haját hátra tűrte, kihúzta magát és push-up melltartót, vett fel.

-Ez egy jó kérdés…- láttam arcán a félelmet.

-Ez jó csaj.

Fogd be!- vágtam egy párnát Rianhez.

-Csak egyszerűen elhagytam.

-Miért …”egyszerűen” , úgy tudom a cégük életében óriási port kavart ez a csacska ribanc. Igaz?- Nat ökölbe szorította a kezét.

-Rohadj meg Norah Harison. Rohadj meg! Utállak, gyűlöllek.- de Nat arcát néztem, tátogott valamit. Nem halotta senki de én értettem. És nevetni kezdtem.

-Norah. Sose fog szeretni, sose. Neked nincs olyan melled ami nem illik bele a tenyerébe. Neked nincs olyan igéző tekinteted, neked nincs oly finom ajkad mint nekem. Te nem vagy kedves sem gyengéd. Norah felejsd el...- Nat hallgatott.

-Tessék?- kérdezte Norah.

-Á semmi. Hát igen, az a lány nem volt hozzám való.- hátul állt Naomi. Csak nézett. Még száz ás száz kérdést tettek fel.

-És ön?- nézett Naomira.

-Ő nem akar mondani semmit.- mondta Norah.

-De.

-Hát halljam. Jöjjön előrébb.- mondta kedvesen Nat. Naomi oda állt a színpad elé, ahol Nat állt.

-Naomi ne hagy itt te is.

-Kérem Nataniel úr. Nem baj, hogy ha nem is egy kérdésem lenne?

-Nem. Magának sosem, plusz szépen kérte.- mondta mosolyogva Nat.

-Az is volt.- mondta Naomi és ott hagyta Natet. Nat pedig csak nézett utána. Aztán elvonult. Ez után unalmas befejező szöveget mondott a nő.

-

Ha majd egyszer eszedbe jut, hogy Engem szerettél,
Fájni fog, hogy büszkeségből más szívet kerestél.

   Emlékszik?

-Nem.- mondta komolyan Nat.

-Hát akkor folytatom.

-Imádlak Naomi.

 

Ha majd egyszer eszedbe jut, hogy Engem szerettél,
Fájni fog, hogy büszkeségből más szivet kerestél.
Nem vigasztal soha-soha másnak csókja,
Mindig a füledbe cseng majd egy szomorú nóta.
Lesz idő, hogy egy nótában keresed a múltat,
Keresel egy barna lányt, akitől tanultad.

 

-Kérem hagyja abba.

-Nem rémlik?

-Nem.

-Akkor folytatom. 2 sor azt csak kibírja.

 

Ha majd egyszer eszedbe jut, hogy Engem szerettél,
Fájni fog, hogy büszkeségből más szivet kerestél.
Nem vigasztal soha-soha másnak csókja,
Mindig a füledbe cseng majd egy szomorú nóta.
Lesz idő, hogy egy nótában keresed a múltat,
Keresel egy barna lányt, akitől tanultad.
Visszasírsz a közös múltból, legalább egy órát,
S mint egy imát, suttogod ezt a régi nótát

 

-Ugye hogy ismeri?

-Miért kínoz?

-Nat! Nem kínozlak, te kínzod magad. Én tudom, hogy szereted a „ Kiscsibéd”. Én tudom. Én halottam.

-Mit hallottál, szajha?

-Te rohadt állat az rendben van, hogy az életemet tönkre teheted. De az övét nem.- újabb arcok jelentek meg a hátérben Phil. Felhívtam Natet.

-Áh csörög a telefonj Nataniel.- mondta gonoszul. De Nat visszarakta a zsebébe, nem nyomta ki.

-Senki.

-Áh. Amy senki.- mondta Naomi mosolyogva.- Még felveheted.

-Nem.- mondta Nat dacosan. Kivette a telefont és a földhöz vágta.- Nem beszélek vele, soha többet.

-Hát jó. 

       Szívét megtagadta

       Szerelmét eldobta

       Máséra cserélte

       Átok üljön nevén

       Addig míg szobája

      Könnyeinek záporát

      Érzi majd az arcán

-Ez meg mi?- állt fel Nat.

-Így legyen.- mondtam hangosan.

-Ez úgy hangzott mint egy átok.- mondta Nat. De közben elkezdett esni az eső.

-Mert az is volt!- mondta komolyan Naomi és otthagyta. Nat ijedten vonult be a hotelbe.

-Ez meg mit jelentsen?- néztem Rianre.

-A barátnőd elátkozta a volt pasid. Nem hallottad?

-De- mondta mosolyogva.

-Gyönyörű vagy.- mondta ő és hüvelykujját végig húzta az arc csontomon. Rám kacsintott.- Nem tudom, hogy tudtak elhagyni téged. Kukába dobni.

-Nem, nem dobtak ki.

-Hát?- nézett rám Rian.

-Phil közbe lépett.- mondtam mosolyogva.

-Hogy mit csinált?

-Azt mondta, elvette a szüzességem. És, hogy nem szakítottunk, hogy érdekes kalandjaink voltak.

-És ezt elhitte?

-Igen

-És nem ellenezted?

-Nem hát. Miért tettem volna? Ha nem vagyok szűz már nem is kellek neki? Aztán ő beszél arról, hogy összetöri a szívemet. Meg, hogy egy lány majd megbántja.

-De hülye,

-De nem akarta. Nem tudta.

-Mit?

-Ezt, azt igazságot.- átöleltem a vállamat.

-Tudtad, hogy nem vagyok az igazi testvéred?- és megcsókolt.

-Ez mi volt?

-Az igazság. És tudod, nagyon sok férfi vágyik rád. Velem együtt.

-Ne légy bolond Rian.

-Ne légy ilyen cuki kedves.- és eltűrt egy hajtincset az arcomból.

-Cuki?

-Istenkém Amy. Te szűz vagy.

-És?

-Szűz vagy! Egy csomó férfi arra vágyik, hogy elvegye egy nő szüzességét. Ezt ő becsnek tartja. Ajándéknak.

-Rian. Berúgtál. Részeg vagy.

-Nem. Csak tudom mit akar az az őrült tőled.

-Na és mégis mit. Annyiban különbözök a többiektől, hogy kicsi a mellem...

-Édesek az ajkaid amikkel magadba bolondítasz minden férfit. Gyönyörű a mosolyod, szépek a szemeid. Igéző pillantásod égeti a férfiak testét. Vágynak rád érted?

-Nem. Az oké, hogy összejöttem Nattel.

-Nincs de , aki ismer és tudja hogy szűz vagy ő rád pályázik. Rád, te Szűz .- mondta nevetve és kiment. Én pedig beültem egy kád forró vízbe amikor Rian rohant be hozzám.

-Valami Nat keresett. Azt mondta , hívd vissza.

-Oké- háttal állt nekem.- oda adnád a telefont?

-Igen.- és oda rakta a fürdőkád elejére. És mikor leraktam olyan közel hajolt hozzám, hogy össze ért a szánk. De hirtelen össze is forrt.

-Ne.- nyöszörögtem de nem engedett erős szorításából. Én benyúltam a kádba és kivettem a rózsát felemeltem és Rianre céloztam.

-Te örült ez az új Famuos pólóm volt.

-De te a testvérem vagy Rian. Fogd fel!- és kiviharzott

Nat felém hajolt.- Először is, nincs olyan édes arcod mint neki. Másodszor, nem olyan szépek a szemeid. Nem olyan édesek az ajkaid.- elhallgatott.

- Nem olyan törékeny a szíved, nem vagy könnyű, lágy és kedves.- elmosolyodott. És megfogta a melleimet.- Nem olyan kicsik a melleid, nézd az övé pont belefér a tenyerembe.- én csak néztem, mire képes még Nat.- És …- rám nézett.- Te neked kell a pénzem. Neki a szerelmem kell. – és megcsókolt. Olyan erősen magához huzott, hogy azt hittem nem enged el.

-Mr. Igaz az, hogy ha ez a leány szűz.

-Amy.

-Szóval Amy. Akkor június 24. lesz az mikor magáévá teszi?

- mosolyogva rám nézett.

-Igen, de most is úgy vágyok rá.- én ránéztem és mellé álltam. Ő pedig óvatosan a derekamra fonta karját.

-Köszönjük!- és elvonultak. Mindenki. Én megfordultam, vele szembe álltam. Ő magához húzott.

-Imádlak, Kiscsibém.- ránéztem és elmosolyodtam.

-Mit mondtál?- kérdezte Phil.

-Azt, hogy Imád.- mondta. Mert tudtam, hogy ha megmondja azt, hogy a Kiscsibémnek nevezett kiveri belőle a lelket.

-Azt, hogy Kiscsibém.- mondta nevetve Nat. Phil megütötte.

-Ne röhögj.- de Nat csak nevetett.

-Kiscsibém. Bújj Hozzám.- és magához húzott.

-Ne hívd Kiscsibémnek. Mert Ő az enyém. – és magához rántott. Csak egy fotós állt ott. Láthatólag minket filmezet. Láttam, ahogy Nat szemöldöke az egekbe veszik.

-Hogy kid?

-A csajom- mondta mosolyogva.

-Vagy és miért?

-Mondjuk, én úgy tudom nem kérdezted meg, hogy járna –e veled. Azonban én még járok vele. Igaz Kiscsibém? Vagy Én tudom rosszul?

-Hagyd ki ebből őt.- mondta dühösen Nat. Én pedig tehetetlenül álltam két eszméletlenül jó srác ellőtt.

-Ne szólj bele. Igaz?- Nat lekevert egyet neki.

-És te eszméletlenül megcsaltad.

-Óh Amy. Elmondtad a mi kis titkainkat?- Nat felhúzta a szemét.- Óh elszóltam magam.- kapta a kezét a szája elé.

-Milyen titkok?- vonta fel a szemöldökét Nat.

-Semmilyen.

-Akkor mik voltak azok az éjjeli kiruccanások?

-Mik?- néztem rá.

-Szegény lovakat perverz gondolaok gy9t9rték az éjjel..

Rian Bigest:

 

 Szijja Baby, megcsináltad már a tekód?

 

·#·& ·$#E94616 Łι††Łe ™ ·$22 17·$23 Cry ·$·$24 Gíírl:

 

No, am. Hello. Mit csi?

 

Rian Bigest:

 

Miaz , hogy nem? Egy csomó pénzt kidobtam rá, meg a leveleidet is kidobtam.

 

·#·& ·$#E94616 Łι††Łe ™ ·$22 17·$23 Cry ·$·$24 Gíírl

 

Mit csináltál?

 

Rian:

 

Kidobtam….

·#·& ·$#E94616 Łι††Łe ™ ·$22 17·$23 Cry ·$·$24 Gíírl:

 

És kíirta?

 

Rian:

 

Phil, mindet.

 

·#·& ·$#E94616 Łι††Łe ™ ·$22 17·$23 Cry ·$·$24 Gíírl

 

Mit írt?

 

Rian:

 

Azt, hogy egy mocskos dög vagy és utál….

 

Cry Girls:

 

Jah, jó….de ezt még te is megbánod :D

 

Rian:

 

Hiányzol neki, és olyan büdös az a lap …

 

Cry Girls:

 

Haggyuk, alszom jó? Pápá aludj jól bátyus!

 

És kijelentkeztem. Beültem fürödni, inkább csak zuhanyozni, de egy fél óráig biztosan. Csak néztem a barna kopott csempével körberakott kabint. Aztán kiszálltam mert úgy gondoltam, nem érdemes a múlton tengődni. Átöltöztem, és lefeküdtem, jó volt mivel az ablak pont a fejem fölött volt és szinteltérés se volt nagyon. Így csak kifelé néztem, aztán mikor halottam a mikrofonból, hogy az utolsó fellépő kiültem az ablakba. Micha énekelt, Black velvet volt a számnak a címe, már az első két sor után rájöttem, hogy neki van közülünk a legjobb hangja, ezért felvettem. A klasszikus , zene most úgy meghatotta a lelkemet, nem is tudom mi történt velem. Bámultam a Holdat. Fáztam így magamra kaptam a fekete Leave me alone –os pólóm, aminek a hátujján egy összetört szív volt, meg a fehér térdgatyám.

-Olyan szép a hold. – Olyan furcsa hatással volt rám a telihold.

-Hé Baby nem jössz le?- kiáltott fel egy hang, talán Phil egyik barátja lehetett Kurt.

-Nem is tudom….

-Amy gyere le kérlek!- halottam Nat hangját. Kétségbe estem.

-Most!- halottam Phil hangját. Én Pedig leugrottam a 8. emelet párkányáról. Olyan volt mintha repülnék 2 percig lebegtem és a holdat figyeltem.

-Amy?- halottam Nat hangját.

-Igen?- suhantam le hozzá. És már ott álltam előtte, arcomat az övéhez húzta.

-Hogy csináltad?

-Mit?

-Repültél…- mondta Naomi.

-Nem, dehogy.- mondtam mosolyogva. De Nat magához húzott.

-Mi ez a Leave me alone?- nézett a szemembe.

-Hát ez. – mutatom a pólóm hátuljára.

-Mi ez itt?- simogatni kezdte a szív helyén.

-Szív.- mondtam kurtán, mivel nagyon csikizett. A többiek emg minket néztek Cheesa valamit suttogott Phil fülébe Ő pedig elmosolyodott. Nat észrevette, hogy őket nézem, hátúrról magához húzott.

-Kiscicám!- erre Phil is felkapta a fejét. Én pedig mosolyogtam, kacéran nyitott szájjal csak mosolyogtam és ez a mosoly most nem Philnek szólt hanem Natnek. Ő elismerően pislantott. Aztána a távolból egy éles alak rajzolodott ki.

-Sziasztok!- köszönt.

-Apa!- mondta Nat. Azt hittem elenged de még erősebb lett a szorítása.

-Jajj anyám.- mondta, inkább sikítottam.

-Nem az apám.- mondta mosolyogva Nat.

-Hát, nem is tudom. Az apád valahogy keményebbnek néz ki. Julius és közted sok a különbség.

-Hívj csak Jukkának!- nyújtott kezet a férfi. De Nat még mindig nem engedett el.

-Fiam enged már el azt a lányt!- közben mindenki felszívódott.

-Engem Amynek hívnak!- mondtam mosolyogva.- Biztosan nem ismersz, viszont én igen. Apám mindig Nigtwisht bömböltet.

-Értem Amy. Hát akkor nincs mit bemutatni rajtam. – egy fehér limuzin parkolt előttünk le.- Azonban most el kell hívnom egy kicsi órácskára Natet.

-Ny….

-Apa! Fontos dolgokat terveztünk a mai éjzakára….

-Szexelni akartatok?- én erre a szóra egy kicsit meghökkentem, hogy az apja ebben az esetben ilyen szókimondó.

-N…- akartam mondani.

-Igen, úgyhogy léccives ne rontsd el a mai esténket.- mondta dühösen Nat.

-Akkor velünk jöhet…

-Velünk?- nézett fel Nat.

-Anyád is itt van.

-Akkor inkább nem.- utasítottam vissza , mert nem szeretnék családi ügyekbe bele keveredni.

-De jössz. Úgyis erről szeretnénk beszélni!

-Hogy mi?!- nézett vöröslő fejjel Nat az apjára.

-Jajj Nat. Tudod te azt nagyon jól!- veregette meg az apja a vállát.

-Hölgyem tessék előre menni.- mondta Jukka.

Én egy tapotatt sem mozdultam, annyira leblokkoltam a hallottaktól. Nat viccesen a fülembe súgta:

-Nyugi, az apám mindig ilyen!- én pedig belékaroltam.

-Nem baj ha itt jövök igaz?

-Dehogy baj.- Nat megcsókolt mielőtt beültünk a limuzinba.

-Nyugalom, kicsit dilis a családom. És ha kérdeznek enged, hogy én válaszoljak jó?

-De Nat!- húztam vissza a karját. Most én csókoltam meg. Ő magához húzott , letörölt egy apró cseppet az arcomról.

-Nyugi!- mondta mély lágy hangján és beültünk a limuzinba.

-Mondjatok valamit!- mondta Jukka.

-Szívem előbb bemutatkoznák!- mondta a nő.

-Szívem már ismered a fiadat!

-Szia én Kathrin vagyok.

-Én pedig Amy.- mondtam én és kezet nyújtottam ez volt a legrosszabb amit tehettem, szerint mivel az este folyamán meg se mukkantam. Csak mikor leparkolt az autó.

-Nat most menj fel, rakd meg Amyt és gyere vissza!- mondta Jukka kurtán. Én erre kishijján szívrohamot kaptam.

-Julius!

-De hát ez lett volna a mai esti programjuk.

-Igen apa.- Nat kilökött az autóból.

-Csak tudod én nem olyan vagyok mint te! Én szeretem…

-Mit szeretsz?

-Azt, hogy ha egy lány szeret. Józanul…

-Miért én, hogyan szeretem?

-Te az összes rajongódat….- feltéptem a limuzin ajtaját. Minden ránéztek.

-Gyere!- mondtam Natnek.

-Gyere!- és kirángattam. Ránéztem, nagyon dühös volt. Magamhoz húztam és megpusziltam.

-Nyugalom!- és megcsókoltam.- Menjünk!

Mutattam a hotel felé. Kissé sokat ittam ezért végig Nat kezébe csinpaszkodtam. Amikor beértünk elengedtem. Kérdőn nézet rám.

-Foglalj helyet!

-Apám már foglalt.

-Csak hiszed, menj és foglalj szobát.- nem akart elindulni ezért oda húztam. A nő bepötyögte az adatokat.

-Köszönjük!- mondtam.

-Nah de ki fizeti ki?- nézett rám. Én mosolyogtam.

-Holnap reggel kifizeti Jukka.

-Az meg ki?

-Az apja!

-Kinek?

-Neki!- és megpusziltam Natet és egy vakú kattant el.

-Értem! Viszlát.

A kezembe nyomta a kulcsot.

-Nat, mi a baj?- kérdeztem tőle.

-Holnap bent leszel az újságban.

-Értem. Szóval téged ez zavar. -mondtam és betuszkoltam a szóbába.

-Lezuhanyzok rendben?- nézett rám. Én pislantottam egyet, ő pedig indult a fürdő felé. Én felültem a párkányba és kinéztem az ablakon. Ő pedig vissza fordult, mint akii várja mondjak valamit.

-Vajon hány óra?- de kerültem a tekintetét. Mögém sétált és kezét a vállamra tette.

-Imádlak!- és megcsókoltam a vállam. Azzal bezárkózott a fürdőbe. Úgy éget a csókjának a helye és megfogtam ott a vállam .Kissé kipiroslott ott a bőr.

-Kiszívta a vállam.- súgtam halkan. 10 perc múlva kilépet a fürdőből. Tiszta víz volt a haja, és lecsöpögött a vállára. Elkaptam a tekintetem.

-Mi az? – nézett rám kacéran.

-Semmi.- néztem továbbra is az eget.

Mögém lépett.

-Nem gyönyörű?- kérdeztem és hátra fordultam.

-Engem valahogy a te szépséged jobban foglalkoztat.- mondta mosolyogva.

-Értem.- kirázott a hideg olyan közel hajolt hozzám. Sima felső teste a hátamhoz nyomult. Éreztem hasán a barázdákat.

-Hadd tegyek veled ma éjjel csúnya dolgokat.- súgta a fülembe. Teljesen átjárt a meleg.

-Nem.- súgtam halkan. – Öltözz fel.- mondtam és továbbra is az eget figyeltem.

-Nem. Nézz rám. Azt akarom, hogy rám nézz.

-Én nem akarom.- mondtam erre vissza hőkölt.

-Én sem, csak nézz rám.

-Biztosan?- kérdeztem.

-Teljesen.

Ránéztem. Könnyeztem, sírtam.

-Olyan szép vagy.- mondta halkan.

-Köszönöm.- mondtam én és a földet bámultam.

-Mi lenne ha nem a földet bámulnád?

-Akkor,- felnéztem- akkor le kéne smárolnálak. És akkor elájulnék attól milyen kemény a hasad.

-A hasamnál van keményebb testrészem is, per pillanat.- lejjebb csúszott a szemem, a micsodája a törülköző alul is rendesen égnek állt.

-Most már értesz?

-Figyelj, látod ott azt a lámpát, abban egy kamera van ami állandó képet és videót rögzít rólunk, aztán ott az ágy melletti fiókbak találsz egy kis csokrot abban egy mikrofon van a könyvespolcon a második könyv középső lapján van egy poloska ,és az ablak kereten illetve ahol a kezem van .

-Anyám. Egyébként apám nem tagja annak az együttesnek. Csak nagyon hasonlít rá.

-Értem.- mondtam halkan.

-Figyelj!- emelte fel a fejem.- Nem érdekel a média.- és megcsókolt.- Csak te.

-Figyelj, most te figyelj. - és eltoltam magamtól.- Ma nem lehet.

-Hogy hogy ma? Holnap?

-Nem.

-Talán holnap után?- magamhoz húztam. És sírni kezdtem.

-Nem. Nagy a gond.- Ő pedig ellökött magától- Kérlek, higgy nekem. Mindent csinálhatunk, mindent csak azt nem

Könnyes lett a kezem. Ő pedig dühösen elfordult.

-Hogyan higgyek? Nem is ismerlek.

-Tudod. Én……

-Te?

-Semmi.- és meg akartam csókolni de ő előbb megfordult és megcsókolt. Vadul. Úgy éreztem, annyira hevesen vágyik rám, hogy szétrobban az érzelmektől.

Hirtelen olyan sötét lett.

-Vá-várj.- dadogtam mikor benyúltam a pólóm alá.

-Nem várok többet.- és az ágyra dobott.

-Ne .- nyögtem. És harapdálni kezdte a cicimet( pólón át ). – Áh.

-Zene füleimnek!- mondta mosolyogva és rám nézett.- Te is így gondolod?

-Persze.- mondtam én is. De a kinnből később élvezet lett.

-Most te is mutass valamit.- mondta és kifeküdt.

-De-de- mondtam.

-Nem kell dadogni.

-Én nem tudok semmit.

-Segítek!- megfogta a kezem.- és csak figyelj!

Megfogta a mutató ujjam és végig húzta barázdált testén.

-Cirógass nyugodtan!- mondta és hátradőlt.

-Egyedül?- kérdeztem remegő hangon.

.Hiszen van rutinod Phil után.- mondta mosolyogva.

-Nem.- mondtam halkan.

-Tessék?

-Semmi ! – mondtam. És tenyeremet végig húztam a hasán. Aztán ujjaim felmászta a nyakáig, ráfeküdtem és megcsókoltam. Mellé térdeltem. De csókolgattam folyamatosan, kezem pedig fel le siklott hasán. Igaz nagyon remegett a kezem.

-Ne félj! Nem eszlek meg!

-Nem?- néztem rá kérdőn.

-No.

-Hát akkor majd én megeszlek!- mondtam mosolyogva és beleharaptam az ajkaiba.

-Hé, erről nem volt szó.- mondta mosolyogva és megfogta a derekam. És felültetett a hasára.

-Imádom amikor mosolyogsz!- mondta és levette a pólóm.

-Ne!- kaptam a kezeimet a mellem elé.

-Arról nem volt, szó , hogy nem veszel fel melltartót.

Hát az úgy volt……..- de őt nem érdekel, megfordított és az ágyba fektetett. Csak csókolgatta a hasam.

-Ezt engeded ugye?- kérdezte, én bólintottam.- És ezt?

Kérdezte mikor megfogta a mellem így marokra és közben megcsókolta.

-Ez sem.- és így ment addig amíg el nem álmosodtunk. Én fel feküdtem a mellkasára. Reggel arra ébredtem, hogy megreccsen az ágy. Pislantottam egyett.

-Wááááá. Hól vagyok?- ugrottam ki az ágyból. Aztán hirtelen lehúztam a takarót az ágyról és magamra tekertem.

-Itt a hotelben ahol tegnap éjjel.

-Éjjel, anyám, történt valami?- kérdeztem.

-Igen.

-Anya kinyir.- mondtam szomorúan.

-Mosolyogj azt akarom, hogy mosolyogj. És megígértem. Megkértél ezért nem tettünk semmit. Még a bugyid is rajtad van, és rajtam is a boxer alsóm.

Végignéztem rajta.

-Ez öltöny!- de lenéztem a takaróm alá. _ ó tényleg!

Erre ő elnevette magát rá néztem.

-Mi az?

-Te vagy az én Kiscsibém.- hozzám lépett és karjai közé vont.

-Ne.- nyögtem.- Ne hívj így.

-Felejsd el őt. Ne sírj miatta, ne legyél komor. Inkább nevess!

Elmosolyodtam.

-Köszönöm.- és elengedett.

Én vágyakozva utána néztem az órára pilantottam.

-JÉZUSOM!

-Mi az?

-Dél múlt.

-És , am nem megyünk suliba.

-Miért?

-Mit akartál. A verset….

-Mit?

-A verset.

-Az meg mi?- megfordultam. Éreztem, ahogy könnyezek.

 

 

 Ha majd egyszer eszedbe jut, hogy Engem szerettél,
Fájni fog, hogy büszkeségből más szivet kerestél.
Nem vigasztal soha-soha másnak csókja,
Mindig a füledbe cseng majd egy szomorú nóta.
Lesz idő, hogy egy nótában keresed a múltat,
Keresel egy barna lányt, akitől tanultad.
Visszasírsz a közös múltból, legalább egy órát,
S mint egy imát, suttogod ezt a régi nótát. /thanks Dreams Girl)

 

-Ezt te írtad? – nézett rám, csodásan.

-Igen.- oda jött megcsókolt.

-De te szeretsz, ugye?

-Ő igen. Figyelj ha apád nem is a Nighthwish tagja, akkor miért kapott le egy Time-s os fotós.

-Hosszú.

-Ráérek.

-Inkább együnk egy fagyit.

-De csak a heart os póló van itt.

-Akkor gyere veszünk másikat.

-Komoly?

-Igen na gyere. –és bementünk a legközelebbi D and G-be.

-Szia Nat!- köszönt egy fiatal hölgy.

-Szia Petra!- mondta Nat. És behúzott a Dolce Gabbanás részhez és hozott elő pár Channel-es ruhát.

-Figyelj, a szüleim ennek a cégnek a vezetői.

-?!

-Igen. Válogass, én beszélek Tylerrel. És elment.- Ja és mindegy mennyibe kerül!- mondta nevetve.

Egy piros csipkés ruha, fehér virágokkal és egy fekete farmer, térdig érő. És találtam egy piros szívecskés Conversz cipőt amire ez volt írva:

I Love D&G-s felirat.

-Kész vagy?- nézett rám.

-Igen.

-Hát akkor had lássam. Míg én öltözködöttem, felvettem a cipőt a nadrágot mikor elhúzta függönyt és belépett.

-Azt hiszem elég ekkora kosár.

-Az meg mi a csoda itt?- néztem rá mosolyogva.

-Azt hiszem ez alá kötelező melltartót venni. Vedd fel hadd lássam hogy áll.

-Most?

-Igen ,csak nem szégyenkezel?

-Nem.- levettem a pólóm és belebújtam.- Bekapcsolod?

-Persze.- és megfordított majd bekapcsolta elől a melltartómat majd megcsókolta a keblemet.

-Nem is tudom, gyönyörű.- mondtam mosolyogva.

-Rám mosolyogj, mert ha rám mosolyogsz olyan mint ha sütne a nap.

-Köszönöm!- ugrottam boldogan a nyakába.

-Szívesen.- és ki ment. Én pedig bele bújtam a fölsőbe. Kinéztem., ott állt és várt rám.

Kiléptem.

-Gyönyörű vagy.

-Köszönöm!- mondtam mosolyogva.- Átöltözöm.

-Dehogy öltözöl. Nem érek rá.- és kihúzott. -Mi lesz a többi cuccommal?

-Kidobtam.

-Hogy mi?

-Ezentúl ingyen vásárolsz nálunk.

-Köszönöm!- mondtam mosolyogva.

-köszönömköszönömköszönöm!- egész úton ezt harsogta.

-Nyugodj már le.

-Nem nyugszom.

Erre én megcsókoltam és abbahagyta.

-Mégmégmégmégmégmégmég.

Én pedig elmosolyodtam. Megütöttem kicsit erősen az arcát.

-Elégelégelégelég!

Mire odaértünk a fagyizóhoz már mind a ketten nevettünk

-Hölgyem szeretnénk kérni ...

-Mi a baj?- vágtam közbe mert láttam, hogy a hölgy nagyon szomorú.

-Szóval, heti 7 eurót kapok és 8 órában dolgozok. És nagycsaládban élek, én tartom el a nagyszüleim az anyám a férjem és a 3 gyerekem.

-Jézusom.

-Na jó a férjem is dolgozik, de ez…

-Édes kevés.- mondtam halkan.

--Szívem ne avatkozz bele.

-Még hogy ne?! Nem tudom látod e azt a sok embert ott kint , 10-szer többet keres mint amennyit kap.

-De ez a cég dolga.

-Fog de be kérlek. Kaptam valami kártyát apámtól.- nyújtottam át neki egy Bankkártyát.- Tudom, hogy ezt nem lenne szabad, de ezt is elteheti.- adtam oda neki D&G kártyámat.

-Nah ebből elég.- mondta Nat.- Adja vissz a kártyákat beszélek a főnökével. Addig kérj nekem egy vanilliát , egy csokit és egy epret.

-Szia!

-Köszönöm.

-Ne köszönje.- mondtam mosolyogva.- Ez meg jár magának, és én szeretnék egy capuccinot

-Tessék. Itt van .

-Mennyi lesz?

-Hagyja csak.- mondta mosolyogva. Én már épp az ajtónál álltam. – Várjon. Várja meg a férjét.

-Nem a férjem.- mondta mosolyogva.

-Ő akkor elnézést.

-Ne kérjen elnézést igazából a barátom.- mondtam neki mosolyogva.

-Rám miért nem tudsz így mosolyogni?- belém karolt.- Menjünk.

-Várjanak!- mondta a hölgy.- Angela vagyok. És ott kint újságírók hada várja önöket. Hátul menjenek ki.

-Köszönjük Angela.- és el futottunk az útig.

-Ott futnak!- mondta az egyik hölgy. És az egész újságíró had követni kezdte a fiatal hölgyet.

-Várj!- mondtam. És behúztam egy fa alá. A fotósok pedig elmentek csak egy 20 éves lány volt ott a Time-stól . Hozzáért a vállamhoz.

-Igen?

-Jöjjön velem, különben vissza hívom az egész fotós hadat.

-Nem elég ha csinál rólunk pár képet?- kérdezte Nat.

-10?

-Rendben.

- Hát akkor folytassák.- én Nathez léptem felnéztem rá.

-Biztosan ezt akarod?- kérdezte.

-Nem, nem akarom.- ő megfogta a derekam, megfordított és a fához nyomott. Én simogatni kezdtem a hátát. Elhúztam a fejem , ránéztem, ő elmosolyodott.

-Szeretlek.- mondta.

-Én is.- mondtam mosolyogva.

-Mindig így kéne mosolyognod, tudod?

-Igen.- a füléhez hajoltam.- Most mosolyogj, mintha valami ínycsiklandót súgnék a füledbe, de csak annyit akartam, hogy a nő kamerázik.

Aztán megint megcsókolt. A fagyi kiesett a kezünkből. Már úgy éreztem nem színlel. Mikor már 10 perce vett. Ránéztünk. Nat hozzá lépett és földhöz vágta a kamerát.

-Elég volt ugye?

-Bőven, több kép lett.

Láttam, hogy Nat nagyon dühös lett, úgyhogy elhúztam a csíkot.

Aztán megcsörrent a telefonja.

-Halló?

-Édesem te vagy az?

-Igen Anya.

-Olyan édes az a kislány.

-Anya őt Amynek hívják.- magához vont.

-Tudtad, hogy bent vagytok a Time-sba? Az egész világ rólad és a lányról beszél.

-Őt Amynek hívják.

-Apád azt kérdezi mit vegyen neki?

-Nem tudom, Anya most ő is itt van.- mosolygott rám. Én meg megpusziltam.- Most puszilt meg.

-Na- mondtam nevetve

-Anya megyek jó?

-Ja persze, nem akartalak zavarni titeket.- és letették.

-Még mindig jön utánunk.

-Ki?

-A Time-sos nő…

-Én kínyriom.

-Ne árt a cégnek.

-És azt hiszed ez nekem nem árt???

-És nekem? – néztem rá szomorúan.

- Ne légy szomorú…

-Ne, egész idáig senki voltam, egy Austini lány, volt egy szerelmem. Boldogan éltünk szerettük egymást. De idejöttem. Láttam őt, megismertelek téged, azt hittem te is olyan vagy mint én. De nem, ezt sikerült tegnap megtudnom, és most napról napra újságok címlapján heverek. És lányok utálója lettem, hogy elvettem tőlük álmuk lovagját. Érted?

-Kérlek hidd el nekem én tényleg nem akartam.

-Á, én voltam hülye.- mondtam mosolyogva. Ő lenyalt egy könnycseppet az arcomról. Eldörrent egy vakú.

-Én kinyírom ezt a nőt.- mondta dühösen.

-Ölelj fel és meneküljünk innen.- mondtam mosolyogva.

-Jól van Kiscsibém.- ölébe kapott és berohantunk a suliba ahol megint tömegesen álltak a riporterek, ő le tett.

-Nataniel mit gondol?

-Abba hagyja a lány kedvéért az iskolát?

-Nem zavarja a lány semmi múltja?

-Ő az én múltam és a jövöm na meg a jelenem.- mondta és benyomott a torna terembe.

-Figyelj- néztem rá nagy boci szemekkel- nem kell, hogy szeress.

-De szeretlek, érted?- és meg rázott. Én rá néztem- Nem akarom, hogy feltűnj a Médiába. Ezt nem akarom.

Leroskadt egy padra.

-Félsz?- kérdeztem tőle halkan.

-Igen, félek attól, hogy elvesztelek. El nyel minket a média, és majd csak játsszuk a szerelmünket, hogy jól mutassunk a hírekben.

-De…

-Nincs de. – mondta.- Ülj le.

Én leültem, fejemet a térdére hajtottam és játszadozni kezdett a hajammal.

-Tudod engem, kiskorom óta úgy neveltek, hogy ne szeressek mert az fáj. Hogy szerelmesnek lenni nem jó, mert a lány majd elhagy és összetöri a szíved. De a szerelem dicsőség, és aki nem szeret az szívtelen.- elhallgatott.- Én nem akartam kőszívű lenni.

Ránéztem, könnyezet, először.

-És igazuk volt, rohadtul fáj. Azt mondták egy nő szívére vigyázni kell, hogy szép, tiszta és gyönyörű legyen, maradjon olyan ékes mint amikor kaptad. Gyönyörű kristály. Hagyd mosolyogni és nevetni a lány szívét és ne okozz neki fájdalmakat.- megint elhallgatott.- És ez nehéz, rohadt nehéz.

-Hé.- mondtam halkan. Felültem letöröltem egy könycsepett az arcáról.

-És , szűz lánnyal lenni dicsőség, de te nem mondasz semmit.- Én az vagyok, de nem mondtam. Titok. Az én titkom.

-Te vigyázol, az én szívemre.- mondtam mosolyogva.- Ha szomorú vagyok az nem miattad van. Hanem azért mert, nem gondoltam, hogy a címlap srácok is így tudnak szeretni.

-Biztos?

-Igen.- és megcsókoltam.- Menjünk.

-Oks.- felfutottunk a lépcsőn.- gyere.

-Hova megyünk?

-Haza viszlek.

-És te?

-Én kimegyek egyedül. Muszály nyilatkoznom, holnap reggelig itt lesznek.

-És ha a szobám előtt is lesznek.

-Akkor vigyázok rád.- mondta mosolyogva.

-Köszönöm.

-Szívesen.- és kimentünk a csapó ajtón. Zuhogott az eső.

-Fussunk.- mondtam ás átfutottunk a kolesz épületébe.

-Hova?

-A 8. emeletre.- beszálltunk a liftbe és mint mondtam, a szobám előtt tengődtek a az újságírók. Nat belém karolt és átvezetett a tömegem.

-Hölgyem.

-Hölgyem.

-Hölgyem.- Nat kinyitotta az ajtót majd az újságírókra csapta. Naomi ott ült a tv előtt.

-Tudtad, hogy csak te folysz a tv-ben. Még a mese csatornákon is.- mondta letörten. -És ez tudod mit jelent?

-Nem.- mondtam és közelebb húzódtam Nathez. Aztán hírtelen megjelent Phil a tévében.

-Élőadás, Hölgyeim és Uraim.

-Jónapot, mint tudjuk maga Amy volt barátja.

-Nem a jelenlegi.

-A rohadt életbe.

-Ezt mondtam. Most te leszel a sajtó „új” üdvöskéje …

-Hogy érti? Megcsalja?

-Igen valószínű.- mondta Phil nevetve.

-Az a mocskos görény.

-Nem csak piszokul kell az apjának a pénz.

-És ezért van mind?

-Igen.

-És milyen a hölgy?

-Egy kétszínű dög.- egyre több diák csődült oda. Mindenkinek feltették ezt a kérdést. De Nat már elindult mikor elengedték Philt.

-Várj!- mondtam neki könnyek közt mosolyogva. Megfogtam a kezét.- Ülj csak le. Szeretném veled végig hallgatni mi is vagyok.- hozzám hajolt és felemelte az állam.

-Nem engedhetem, hogy megsértsék a szíved.- indult kifelé.

-Azzal sértesz meg ha itt hagysz.- ő rám nézett. Hallgatott. Úgy nézett, minta kit világ fájdalma sújtott. A kilincsért nyúlt.

-Az egy büdös kurva!

-Ellopta a cuccaimat!- lenyomta a kilincset.

-Ne! Kérlek ne!- mondtam mikor már tárva állt az ajtó és állt a keret alatt. Tehetlenül.- Ne.

-Kurva! Ribanc.

-Azt mondják, csak a pénze kell neki!

-Ja , ő akart lenni az idei Top Kislány.-   Nat kilépett az ajtón.

-Neeeeee!- Visítottam utána. Megfogtam a csuklóját és megcsókoltam.

-Szeretsz?

-Igen.

-Akkor ne menj!- elindult le.

-Akkor sem engedem.

-De ők ezt akarják. Hogy…- elcsuklott a hangom.

-Hogy?

-Hogy odamenj.

-nem ezt akartad mondani, azt akartad mondani, hogy meghülyülj . Igaz?

-Igaz.

-Hát nem érted, én csak téged akarlak megvédeni, mert…- és lerohant.

-Ne.- de már késő volt. Csak álltam a lépcsőn és néztem ahogy megüti Philt. Állkapcson vágta. Majd gyomorszájon. Én odarohantam.

-Állj már le!- persze vette a TV. Én megrántottam az ingjének az újját.

-Cica ilyen pasi kell neked?- jött oda Norah.- Nálad még én is jobb vagyok. – Nat felállt, és abba hagyta Phil püffölését. – Nagyobbak a melleim. És legutolsó sorban nem vagyok szűz. Úgy mint te.- mondta nevetve.

-Szűz?- futott át a tömegen.

-Te szűz vagy?- meredt rám Nat.

Nem akartam, hogy így tudja meg.

-Nem nem szűz.- mondta Phil. Én rá néztem.- Én vettem el a szűzségét. – megint egy újabb moraj futott végig a termen.

-Jajj Amy. Ettől az undorító csődörtől. De hadd nézzem mit szeret benned ennyire ez a Nat.- megfogta a mellem. Aztán megcsókolt.

-Te te utolsó szajha!-  üvöltötte Nat.- De várj csak megmutatom mi az ami neked nincs.- láttam , hogy örül.

-Ez jó, Phil számot küldött nekem. Kedves. De várjunk csak Rochesterből? Na mind1 biztosan elírták.- lehúztam gyorsan a cuccaimat meg a gitáromat is lecipeltem.

-Na jó Amy de mibe mész?- kérdezte anya.

-Jajj anya ne parázz már. Nem akarok egy szőke lenni aki csak az alakjával foglalkszik meg hogy jól néz-e ki.

-Bocsánat.- mondta anya vissza huzzódva.

-Rendben- egy gyors mozdulattal a szobám ajtajában teremtem.

-Ne olyan gyorsan kislány.- állított meg a bátyám és egy gyors barackkal köszöntött.

-Mondjad?

-Az nem neked szólt?- mutogatott befelé a szobámba.

-Nem hinném…

-Pedig te eléggé Amy vagy! A tesokám…

-Jajj Rian, ne kezdj el…

-Pedig te vagy a suli legjobb csaja és nem kéne elmenned…

-Lesz nálam jobb is, és ott van Keisha.

-Menjé má… na szijja és csak ezt akartam odaadni.- és egy láncot adott meg egy utalványt.

-Mi ez itt?- mondtam, mikor megnéztem az utalványt.

-Semmi csak Rochesterbe mész nem messze New Yorktól és Bostontól gondoltam raksz magadra tetkót ééééééssssss…- erre én hasba vágtam.

-Anya kinyírna.- mondtam, és egy puszit dobtam a bátyámnak, aki még visszahúzott egy ölelésre.

-Pussykállak.- és integetett párat. Én, meg benyomta a laptopom. Sasha bejelentkezett

 

 -o-PussyCät –o-

 

Szió hallom utazol egyet

 

Amy üzente

 

 CSáó, á csak sulit váltok

 

 -o-PussyCät –o-

 

Nálunk nem szóktak csak úgy

 

Amy üzenete

 

Hagyjál már Nicol, mi lenne ha egyszer nem én lennék a téma hanem te meg Josh?

 

 -o-PussyCät –o-

 

Ja szakítottunk :D

 

Amy üzenete:

 

Kikérem magamnak xD na jó ő is taplógomba volt mi?

 

 -o-PussyCät –o-

 

€léggé, na mind1 arra? Mi olyan jó abban a Rochesterben h itt hagyod a te régi Hubertusodat?

 

Amy üzenete:

 

Figyelj 15 óra múlva, szállok fel, és már non hiányzik a Hub szal ne szekáljál…

 

 -o-PussyCät –o-

 

Gyere le most, 2 perc és ott vagy

 

Amy üzenete

 

na jó 1 perc, de legyél ott! Csaó

 

Gyorsan kinyomtam a gépet és felkaptam a tatyom majd kirohantam a házból és lerohantam a Kockán át a Lenninlakon és integetem Jimbernek aztán már ott is voltam Hubnál.

 

-Hel-llllllllllllllllllllllllllllloooooo…sztok.- mondtam zsibbadva, amikor az előttem álló tömegre siklott a tekintetem legelöl Nicol vigyorgott.

-Szia kislány.- köszönt JAson.

-Szia öregfiú.- adtam egy pacsit a pultosnak aki mindig kedvemre tesz.

-Meglepetés!!!- mondta Nicol.

-Köszönöm.- mondtam megöleltem, és megpusziltam, mint barátnő barátnőt.

 

-Eltűntek, mint távolodó fény az éjjel.- mondtam miközben a repülőn a helyemet, kerestem.

- Ö…-felkaptam a fejemet mikor a helymhez értem.- Hello.

-Szia.- köszönt vissza a srác miközben leültem.

-Uram a teája.- szólította meg egy stuardes.

Ö köszönöm, majd a hölgy elveszi.- mutatott felém. Nekem pedig a kezembe nyomták a teát. Persze épp abban a pillanatban szálltunk fel és a tea a srác nadrágjára burult.

-Bocsánat. Bocsánat.- mondtam és előkaptam egy zsepit és törölgetni, kezdtem a nadrágját mire ő felkapta a kezem és megcsókolt. Kényes helyzet, és kényelmetlen is. De először is miért dobog ennyire a szívem?!

-Ez meg mi volt?- kérdeztem dadogva.

-Hát ez a nadrágomért való kárpótlás.

-Aham.- aztán elfordultam.- Miért kapál ennyire a szívem.

-Mert szerelmes vagy.

-Oupsz ez hangos volt?- kérdeztem én mikor visszafordultam.

-Nagyon.

-Hát mind egy, alszom.

-Szép álmokat.- én pedig elhúztam a szunyát.

-Rochester!- halottam a hangosból. Erre én felkaptam a fejemet.

-Leszállok!- pattantam fel. Persze a mellettem ülő fiú dőlt a röhögéstől. Aztán pár perc múlva már rohantam a taxis felé.

-Hello!- tekerte le az ablakot. És kinyilt a hátsó ajtó mire én bepattantam.

-Na ne.

-Fizetem a gimiig az útját, öhm Nataniel vagyok!- mondta és kezet nyújtott.

-Én, pedig Amy, de igazán sajnálom a nadrágjáért.

-Igazán nincs mit.- jelentette ki. Oda hajoltam hozzá és megcsókoltam.

-Eh?

-Jobb uralkodni a pokolban, mint szolgálni a mennyben!- és ott hagytam kivettem a 3 bőröndöt és elmentem.

-Várjál már.

Én pedig integettem neki a kollégium ajtajából. Aztán besétáltam a 6. emeleten a 8-as ajtó. Bekopogtam.

-Szia – köszönt egy lány – gondolom te vagy Amy.

-Igen én. Te, pedig Naomi.

-Igen. Na gyere, meg akarlak rontani. - mondta mosolyogva. És kihúzott miután leraktam a cuccaimat.

-Hé Aisha!- kiáltott a barátnőjének, aki egyből mellénk szegődött, aztán egy kisseb csapat felé vettettük utunkat. Aztán mikor oda értünk megfordultak.

-Hadd mutassam be….

-Ismerem…- mondtam miközben pislogtam párat.

-Jó a társaság.- bökte le Nataniel.

-Aki most jön ő Phil.

-Sziasztok ! –köszönt. Ez a hang olyan ismerős. – Mizujs veletek?

Valahonnan nagyon ismerős.

-Szóval ő Phil…

-Raynolds. –mondta végül Ő. Én pedig hátra tűrtem a hajam és felkaptam a fejem.

-Szia.- köszöntem neki halkan. Aztán elfordultam.   Lépteket hallottam.

-Ő pedig Phil barátnője Cheesa.- hátra kaptam a fejem és láttam ahogy Phil megfogja a lány arcát magához húzza megcsókolja majd magához húzza és sóhajt. Éreztem, ahogy bennem egy egész világ omlik össze. Éreztem ahogy könnyezni kezdek.

-Figyuzzatok – hozta fel a szót, én pedig csak a csukám orrát bámultam – mi lenne ha ma délután csinálnák egy tehetség kutatót, megint?

-Oh az tökre jó lenne.

-Baby úgyis megnyernéd.- húzta közelebb magához Cheest.

-Tényleg ismeritek Amyt?- vetette fel a kérdést Naomi. De én csak Philt néztem, ahogy a lány rá mosolyog, magához húzza és megcsókolja.

-Ne nézd ilyen feltűnően őket!- súgta Nataniel és a kezét a vállamra, fektette.

-Naomi nem lényeg.- löktem le magamról Nat kezét. És a körből kiléptem éreztem, égetet itt belül. Nagyon fáj.
-Várjál már…-kiáltott utánam Nat.

-Hagyjál már.- mondtam de utolért és megragadta a csuklom. Megfogta az államat és felemelte a fejemet.

-Mi a baj?- törölt le egy könnycseppet a szemem alól.

-Semmi.- löktem el magamtól, éreztem ahogy az egész iskola rám szegezi tekintetét. De Nataniel tovább próbálkozik már mind a két csuklómat szorítja és magához huzzot.

-Mond meg különben…..

-Különben? - aztán néma csend lett köztünk.  Hirtelen megcsókolt, és ott hagyott a pálya közepén, én pedig mind a két kezemet ölbe tettem és néztem. Nem így gondoltam, nem gondoltam, hogy itt hagy. De nem érdekelt megfordultam, elindultam a szálló felé. Bár már nem könnyeztem annyira de még mindig éreztem, hogy mindjárt eltörik a mécses. De kitartottam a szobáig ahol az ágyamra dobtam magamat. És különleges kérdések, képek, emlékek lebegtek a szemem előtt. Amik mind Philhez szóltak, miért tette? De az emlékek fájtak a legjobban, például amikor egyik éjjel a fehér conversz csukámat pingáltuk kint ültünk a teraszukon egy matracon, és mindig ijeszkedtük egymást. De Ryannek igaza volt, el kéne már felejtenem ez egy gyerekkori szerelem ami barátság volt talán. Hallottam, ahogyan becsapódik az ajtó.

-Ki az? –ugrottam fel.

-Csak én, Naomi. Figyelj el, jössz holnap akkor a tehetségkutatóra?

-Nem hinném.

-Mi a baj?

-Nem láttad?

-Mit?

-Mondjuk, hogy Nataniel az egész iskola előtt lesmárolt. És még a légy is döglik érte. De kérlek, mesélj egy kicsit erről a Philről.- beszéltem Naomihoz a vaksötétben.

-Oksa de kapcsoljuk fel a villanyt.

-NE.– ordítottam, nem akartam , hogy lássa a tűzpiros arcomat.

-Rendben, hát ő is Austinból jött. Azt mesélte , hogy volt egy olyan lány….

-Volt?- vágtam közbe.

-Volt, hiszen most már Cheesával jár.

-Boldogok?

-Nagyon.- éreztem, ahogy fel áll.

-Hova mész?

-Sehova. -ült vissza.

-Erről ennyit, na jó éjt.- és elaludtam.

 Az első órám osztályfőnöki volt, mivel az iskolai avató 5 kor kezdődött és én akkor futni voltam. Aztán 6 kor az igazgató leordította a fejemet, hogy ezt hogyan képzelem.

-Elnézést órám lesz. – és kihúztam. Mikor bementem a műtőri terembe, körülbelül fél óra után találtam meg.

-Sziasztok köszöntem. –és ledobtam a táskámat egy padba majd egy szöszi leszórta a táskámat.

.Hippiknek itt nincs hely.

-Már de megbocsáss, felvilágosítsalak mi az a hippi?

-Legyél szíves!- láttam ahogy egy fiú felemelkedik a hátsó padokból.

-Figyeljél már! Ne kezdj ki a hugimmal.

-O bocsánat, látom az izom vízagyat, takar. Bocsánat de ezt el kellett sütnöm. – pedig felemelte az öklét és gyomorszájon vágott. Én mivel földön feküdtem ott is maradtam. Aztán bejöttek a fiúk, mármint Phil és Nat.

-Itt meg mi történik?- kérdezték egyszerre.

-Semmi.- vágta rá a fiú és elbaktatott én meg csak ott feküdtem. Majd Phil kezet nyújtott.

-Remélem jössz a tehetség kutatóra.- aztán felrántott.- Ülj le mellénk. Ülhetsz az ablak mellett.- mondta mosolyogva.- A barátnőm mindig ott szeret ülni, Amy a barátnőm. Ne értsd félre, nem azért ülsz ide mert kedvellek csak szeretnék mesélni neked Amyről. Remélem te meghallgatsz…

-Igen.- ebben a pillanatban becsöngettek de ő csak beszélt.

-Amy aranyos és csinos, kedves és nagyon szeret. Nagyon jól breakel, djskedik. És igazi csaj, akit minden fiú szeretne. –közben a tanár benyitott pont mikor az első mondatott, befejezte de, már ő is csak csendben hallgatta- Nagyon hiányzik ő is Austini, és ért a vers és idézet íráshoz. Amikor utoljára láttam pont úgy nézett ki mint te.- éreztem , hogy ezek a szavak a szíve mélyéből jönnek, és engem is meghatottak.

-Ez meg ki? – kérdezte Nataniel.- Egy ilyen csaj nekem is kell…

-Ő Amy a csajom.- ezt olyan megrendihetetlenül mondta.

-Ja. És akkor Cheesa ki?- vettetem fel a kérdést.

-Ő tudja , hogy van barátnőm.

-Ja.

-De ez hol művészettörténelem?- kérdezte a tanár és elkezdett tanítani. Az utolsó óránk irodalom volt. Verset kell írnunk.

-Figyelj.- bökött oldalba Naomi mikor mentük ebédelni.

-Oksa.- láttam , hogy a fiúk készülnek valamire.

Hirtelen minden megváltozott az egész suli fel állt és az ebédlő felé nézett.

-Ez meg ki?

-Candy.- súgta halkan Naomi. Láttam , hogy Leo / ő is az osztálytársunk/ Phil és Nataniel a lány felé közelítenek, de Leo megcsúszott és a főzelék a csajon landolt és röhögtek egy nagyot. És én is dőltem a röhögéstől.

-Ez meg mi volt?- rohant felém. És pofán vágott. Én meg megfogtam a levesemet és ráburitottam.

-Ó bocsánat nem láttalak, nem eléggé feltűnő a szőke hajad!- és elviharzott. A fiúk is felénk rohantak, de már halottuk ahogy üvöltözik az igazgató mi meg nagy sunyin megléptünk.

-És kezdődjék meg az 5. tehetségkutató!- kiabált be Nataniel. Mivel a mikrofont tönkretettem.- Első előadónk Cheesa!

Tökre jó a mai napom, remélem senki sem fogja elszúrni, én a 8. leszek addig megkerestem Natanielt.

-Szia!

-Hello- köszönt.- Hogy hogy itt látlak?

-Miért?

-Különben?

-Szia. Majd tárgyalunk.

-Rendben te jössz…- felléptem a színpadra. És Nataniel pedig benyomta a számot amit mutattam neki. Dj Cookie: Gimme The beat. Én pedig neki álltam breakelni.

-Ez tökre jó. - kiabálták hátulról. Egyre többen kezdtek nézni. Phil Nat, Naomi és Norah is. Már vagy tízperce fennt voltam amikor köszönni készültem.

-A viszont látásra!- mondtam és lesétáltam a színpadról. Nat sétált fel a színpadra.

 

-Mint látom mindenkinek nagyon tetszet ez az ismeretlen tehetség. Ő Amy volt. Azonban most Andy következzék párjával Jasonnel egy kis salsa bemutatót fognak nekünk tatani!- hátra dobta a haját.

-Nat!- mondtam neki. Ő nem fordult meg.

-Hagy.

-Nat!- mondtam még egyszer és magamhoz fordítottam. Csak néztem mélyen a szemébe.

-Kérlek hagy!- nézett mélyen a szemembe. Kék szeméből most sütött a düh.

-Nem.- mondtam én halkan.

-Miért nem?- kérdezte fog csikorgatva , és éreztem ahogy egyre közelebb hajol hozzám. Óvatosan mellkasára fektettem a kezem.

-Mit tenné az én esetemben, ha a pasid az orrod előtt smacizik egy lánnyal. Szó mi szó mindenki szerint boldogok, szeretik egymást. És a fiú eszébe se ötlesz? Pedig ott mész el az orra előtt, a haverjával smárolsz. Nah mit tennél?- éreztem ahogy el-elcsuklik a hangom. Sírni kezdtem.- Ha Svédországból küldene levelet? Közben itt császkál és szórakozik egy lánnyal? Nem hallod? Én szerettem őt, talán még mindig szeretem…

-Te vagy Amy? Amy, Austinból?- Kérdezte fojtott hangon, én pedig csak bólintottam egyet, nem mondtam semmit. Magához húzott, és meg csókolt, úgy éreztem megfojt. És sosem akar elengedni, sosem. De a legszebb mesének is vége lett, ennek is. Óvatosan eltolt magától.

-Fel kell mennem a színpadra. Majd este folytatjuk oks? Csak várj meg!- és elment. Én addig kiosontam a sátorból, miután látóhatáron kívül voltam vissza néztem. Láttam, ahogy Nat tehetetlenül áll a sátorajtóban, azt hittem nem vesz észre, pedig észre vett. Intett egyet, és bólintott. Mint aki egyetért. Mikor haza értem, mármint fel a kollégiumi szobámba könnyes szemmel a tankönyveim felé roskadtam. Mivel nagyon unatkoztam leírtam mit kell tanulnom:

   -Földrajz: Német ország talajtatának jellemzése 2 a/4 lapon, megtanulni Németország    vízellátásának folyamatát és állóvizeinek- folyóinak nevét, Biosz: magyarázd el a    Vadmacska fajleírását, Lovagló óra ( xD ilyen is van ): megfordulni a lovadon, versenyvágta és ügetésből egy fox trottot mutassunk be. Szerencsére nekem nincs lovam mivel ez nem volt benn a levélben. Angol: 2 oldal angol jellemzés egy együttesről, és egy dalszöveget fejből megtanulni, Spanyol: Kate és Leopold első fejezetének leírása kivűlről, Irodalom: Vers készítése a szerelemről, a bánatról, a csalódásról, és a rejtett viszonzatlan érzelmekről.

 

Nagyon hamar kész voltam, ezért bekapcsoltam a laptopom. És bejelentkeztem a Livera nevet változtattam ami így nézet ki: ·#·& ·$#E94616 Łι††Łe ™ ·$22 17·$23 Cry ·$·$24 Gíírl

És akik fent voltak: A bátyám, Apa, Nicol, Josh és Phil. Apa és Josh kivételével mindenki írt.

Ilyen hamar, 2.-a nem is egy hét múlva lesz hanem három nap múlva…Jézusom…ANYAAA!- anya ijedten rohant fel. -Mi a baj Amy?

-3 nap múlva ott leszek Rochesterbe…

-Az azt jelenti, hogy a holnap éjjeli járattal fogsz menni.- lépett be apa.

-Igen Josh.

-Igen …-ismételtem meg őket, aztán előkaptam a bőröndömet.

-Kislányom, mennyi pénz kell?- terelte komolyra a szót apa.

-45 ezer, hát ehhez még kéne 20 ezer…-mondtam savanyúan.

-Rendben.- bökte le apa. Aztán előkapta a telefonját és felhívta a bankot. Anya is kisétált. Én, pedig kiszórtam miden ruhámat a padlóra és amiket elraktam:

 Egy fekete fehér csíkos combzokni, a gumi részénél egy halálfej,

 Egy rózsaszín-fekete csíkos harisnyát

 Egy lila csőnadrágot

 Egy fehér csőnadrágot

 Egy Hello Kitty-s szürke vállpántos felső

 Négy pár lábszármelegítő (fekete, csíkos, fehér és egy lila)

 Két pár Converse csuka (piros fekete szíves és egy farmer)

És még sok más…

-Anya, eszek vacsit aztán lefekszek, a holnapi nap úgyis hosszú lesz!- anya bólintott. A hűtőre pillantott, nehézkesen oda sétált kivette a tejet és töltőt nekem.

-Köszi!- gyorsan felhajtottam a tejet és a fürdő felé vettem az irányt. A kádat teli töltöttem vízzel és belevetettem magam. Vajon mit tehet Phil. De nem ezen kéne gondolkodnom, hanem a sulin. Gyorsan kiszálltam a kádból és lefeküdtem, de még sokáig bámultam a plafont amikor megszólalt a telefonom.

-Hallo?- nyögtem bele valamit a telefonba.

-Elnézést én Philt keresem…- mondta halkan egy női hang.

-Milyen Philt?- kérdeztem komásan.

-- Raynolds.- Raynolds?!

-Téves!- mondtam és a földhöz vágtam a telefonom és lefeküdtem.

-Kincsem…- jött be anya.- Fél egy van.

-Jó, már elköszöntem mindenkitől.- ültem fel, egy nagyot sóhajtottam.

-Mi az?

- Csak álmodtam.- anya bólintott és lement.

-Remélem.- tettem hozzá halkan. Lucynak hívják. Felálltam az ágyról aztán az ablak hoz sétáltam , a reggeli nap fénye megvilágítja arcom minden pontját ez most melegséggel tölt meg a szívemet. Megfordultam, felkaptam a fürdőköpenyem és lerohantam a hallba.

-Szia Amy!- nézett rám apa miközben a kezében szorongatta a kék kis bögréjét, amiből most is áradt a kávé illata.

-Én csak egy teát innék, ha nem gondoljátok udvariatlanságnak.- mondtam anyunak meg Riannek. És töltöttem magamnak.

-Minek kérdezed, meg ha meg se várod a válaszunkat?!- ugrott nekem a bátyám.

-Ne legyél kemény fiú, Rian.- nyugtatta apám.

-De apa , igaza van.- érveltem egyszer a bátyám mellett, aki elismerően bólogatott.

-Rendben.- én megittam a teámat és felszaladtam a szobámba és feltekertem a hangerőt.

              És most Pink Sober című számát küldi Phil egy lánynak azt a lányt, pedig Amynek hívják! Innen Rochesterből küldi. Hát Amy gratulálunk, hogy ilyen szépfiútól kapsz számot! Én Christen Kay voltam innen a rochesteri EHS-ből.