Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Utolsó levél
baramara• 2017. február 21. 23:26
Majd akkor, az utolsó órán,
csak egyet kérek, gondolj rám!
Tudom, én semmi nem voltam ,
egy megszokott hazugság a hétköznapodban.
Talán három hónap, de csak mert éppen jól jöttem.
Volt hova menni, mert otthon zavartak,
ki kell használni a mát, ki tudja, mit hoz a holnap.
Hazudni, mesélni, íródtak szép, átírt versek, szavak,
s az elhitt igazból születtek mind hamisak.
Már nem számít semmi, jobb felejteni.
De majd, azon az utolsó órán
próbálj meg tükörbe nézni…
Budapest, 2017. február 21.
baramara2017. február 28. 18:33
@M.Laurens: Köszönöm, Miklós!
M.Laurens2017. február 28. 18:14
A vers maga fájdalmas és minden betűjében érezni, hogy ez nem egy kitalált történet. Igen! Az akinek a vénájában van az írás, az a fájdalmát is képes formába önteni, és így könnyíteni a lelkét ért fájdalmakon. Jobb kiírni, mint önmagunkat felőrölni. Mert bárki bármit is gondol, a tehetség az gyakorta fáj, és ritkán mosolyog legbelül. Tisztelem és becsülöm a kendőzetlen őszinteségedet!
/ Milkós /
baramara2017. február 23. 20:01
@Rozella: Ki tudja, milyen lesz az az utolsó...
Köszönöm, Róza! Az én szívem nyitva van, kérdés, akar-e engem a tavasz? :)
Rozella2017. február 23. 12:13
Mindenkinek eljön az utolsó óra, de ott már egy egészen más szem tükrébe kell nézni... Szép tavaszt kívánok, engedd be a szívedbe is...
baramara2017. február 23. 12:04
@Zsuzsa0302: Köszönöm, Zsuzsa! Már nagyon várom... :)
Zsuzsa03022017. február 23. 08:58
Nagy szomorúságot, csalódást érzek fájdalommal teli versedből! Az ablakom előtt pár perce mosolygott a napsugár és a cseresznyefán 3 rigó énekelt. A kikelet meghozza a reményt is, már nem kell sokáig várni! :)
baramara2017. február 22. 20:57
@merleg66: Köszönöm, Gábor! Sok mindent kibír az ember...
hogy aztán milyen lesz az élete, az más kérdés.
baramara2017. február 22. 20:46
@Kicsikinga: Köszönöm, Kingám!
merleg662017. február 22. 20:44
Néha egy csalódást feldolgozni - ha kiderül, hogy az egész, ami addig szépnek tűnt egy hazugságra épült - szinte emberfeletti erőt igényel! Kívánok neked sok erőt ehhez! Tetszett a versed!
baramara2017. február 22. 12:37
@skary: Milyen igaz.
baramara2017. február 22. 10:03
@Bugatti350: Köszönöm, István! Lebeg...
Kicsikinga2017. február 22. 08:47
"Tudom, én semmi nem voltam ,
egy megszokott hazugság a hétköznapodban."
Szörnyű fájdalom ennek a felismerése!
Bár ki tudnád magadból teljesen üríteni!
skary2017. február 22. 06:24
akkó má minek?
Bugatti3502017. február 22. 05:09
ki kell használni a mát, ki tudja, mit hoz a holnap.
Kedves Mara! :)
...! ez lebegjen előtted, holnap és holnap után, meg az után ! ....és megint írjál, csak vidámabb témát, így ebben a korai időben ! :))
Ölelésem!