baramara blogja

A hazugság önmaga gyilkosa lesz, mielőtt elérné a nagykorúságot!

Aki túl sokat beszél,
annak egy szava sem igaz.
Csak a csendben hallani meg
az igaz szavakat.

Budapest, 2016. augusztus 19.

Fejétől bűzlik, mondja szólás,
de hol van már egy igazi, vérbeli horgász,
aki horogra akasztja a rablóhalat,
hogy másnak is jusson pár jó falat?

Talán háló kéne, mert túlszaporodtak,
le kellene halászni a vérengző rablókat,
akik a kis halakból nagyon jól megélnek,
s életet hagyni sok apró kis sügérnek.

Gyertek, doktorhalak, tisztogassatok!
Életet hagyhatok, életet adjatok.
Ne folyjon bűzös víz világ tengerébe,
Legyen a föld vizein nyugalom és béke.

Nagygombos, 2016. április 25.

Egy éve már, hogy köztetek vagyok

Kedves Poet barátok, társaim,

Veletek, egy  családot alkotunk

Mert mihozzánk beszél a szó, a rím.

Írtam sok verset itt az év során,

Volt ami sikerült, volt ami nem,

S töltöttem itt sok-sok éjszakát,

És sok kedves barátra is leltem.

Most köszönöm nektek, hogy e napon

Ennyi szép szóval köszöntöttetek

Elárulok egy titkot, bevallom,

Örülök, hogy köztetek lehetek.

Szürke, álmos a hajnal,

Kárörvendnek a varjak,

A horizonton még tévova

A küzdelmes holnap.

Kopár, kiégett tarló,

Távolban lángoló sivatag,

Az égen csak fekete felhő,

Már soha nem kel fel a nap.

Forró és véres a tenger,

Belefulladt az Ember.

Megállt az idő, s az óra

Sem ketyeg, nem lesz

Többé ünnep a szeretet.

Csak az álom, mi még

Valaha szép lehet...

Maszkokra égett

Emberi arcok

A hamu alatt,

Jéghideg a nyár,

Kopár fák sírnak

Leveleik után.

Fekete a tenger,

Gyászol a naplemente,

A parton senki sem áll.

Kihalt az élet már!!!