sunmen113 blogja

Élt egy lovag e vidéken, én még emlékszem,
Délceg paripán, magasztos fővel járt a környéken.
Élt egy lovag e vidéken, kinek szívében ádáz vulkán perzselt,
Kinek ereiben láva keringett, oly vitéz ki mindent mert.

Élt egy lovag e vidéken, én még emlékszem,
Sehonnai volt, s szívében mindig csak szerelme képe lebegett,
Ált egy lovag e vidéken, én ismertem, de mára már rabbá lett.
Kinek hajdan szíve vadul szeretett, és mindent megtett most semmivé lett.

Élt egy lovag e vidéken én még emlékszem,
Sehonnai volt, de még a sárkánnyal is szembe szállt érted,
Élt egy lovag e vidéken, ki küzdött a királylányért de a sors keze tönkre tette.
Kinek célja az volt hogy a rácsokat feltörje, most ő maga került börtönbe.

Élt egy lovag e vidéken, én még emlékszem.
Sehonnai volt, s most újra azzá lett, de vajon az Isten mért kergette ide?
Élt egy lovag e vidéken, most legyőzetett és nincs már senkije,
De szívében még mindig te lebegsz, csak téged akar,
s minden éjjel veszettül üvölti az a holdnak,
Hogy még él sosem feled téged.