stapi blogja

Vélemény
stapi•  2020. november 6. 08:36

Régi újbor

Régi újbor

(Jósa Miklós: szavak versedénye mit forral? c. versére reagálva.)

 

Nem vagyon igazad,

visszafelé jőnek!

Ki ment, még előtte,

mert hogy itt meg lőnek.

 

De mindegy, látom már,

a reményem hamar

befordul a sárba,

újat egy se akar.

 

Kell inkább a régi,

hisz már ki van forrva...

Vissza is jön, ne félj,

s akad majd torokra!

 

Én - ha még tehetném -

most kelnék az útra,

vissza sosem néznék,

nem gondolnék múltra!

 

Mert félem a régit,

hogy majd újraindul...

Új és régi elvtárs

lámpavasra izgul!

 

De hát hogy mehetnék?

Ideköt már minden!

Semmi sincsen veszve,

több van itt, mint hittem.

 

Itt van a szeretet,

a bensőmben béke...

Itt temessenek el,

itt legyen a vége!

 

2020. november 1.


Egyre inkább úgy látom, beteljesedik a Nyirkai jóslat, s igaza lesz az én „mesémnek“:

Jövőbe múlt Újkor.

stapi•  2020. november 6. 04:07

Vászon

Vászon

 

Ki a vásznát maga festi,

s nem csábítja el a resti,

túl mutat az a "nagy" észen,

s nem sikkad el interfészen.

 

A vászon így lehet örök! -

s bár jönnek a felső körök,

szív és lélek befogadja,

a lángokat eloszlatja!

 

2020. október 24.

 

stapi•  2019. október 5. 09:23

CSOK

CSOK

 

Úgy döntöttem, nem maradok egyedül.

Lagzit ülök, és a cigány hegedül.

Most üres a szívem meg a pénztárcám,

lagzi után vagyon is jön réztálcán!

---

Elveszem a Pannit, vagy a nénjét,

Nem nézem én a sok ikszük tényét.

Hazaviszem egyiküket biztos,

így a ruhám se lesz ilyen piszkos.

 

Vállalunk majd gyereket is, négyet,

lelejmoljuk az állami céget.

Megmutatjuk: ismerjük a csókot!

Igényeljük tőlük a nagy CSOK-ot.

 

Azért négyet, nem kettőt vagy hármat,

hogy az adó se vigye a házat.

Jövedelmünk úgysem lesz, hisz: minek?

A sok gyerek mind mifelénk tipeg.

 

Megélünk majd a szerelem hátán,

nevetünk mi a szegények láttán!

Követendő példa lesz a mienk,

ha a család boldogsága kicseng...

---

CSOK-oládénk ezzel meg is oldódna,

s az országunk zsúfoltságba sodródna!

Megszűnne a nyugdíjalap hiánya...

Ez lenne a jövő újabb iránya!

 

2019. október 5.

 

(Bár ez a vers talán kicsit vicces,
mondandója nem is olyan giccses.
Egyetértek, jól kezeli Orbán,
még ha sok kés feszül is a torkán!)

 

stapi•  2018. november 3. 23:08

Nem aranykor!

Nem aranykor!

 

 

              Nesze neked, kis ország. Azt hiszed, lehetsz győztes? Nem veszed észre, hogy akár győzöl, akár veszítesz, mindig és mindenképp a röhögő harmadik örül?

 

Ez még nem az aranykor, és főleg nem a szabadság kora. Ma még kiszolgálója vagy a nagyhatalmaknak, illetve az azokat is kormányzó elitnek, a pénzvilág lapító urainak.

 

Itt még a Pásztor fiúk diktálnak. Bármivel játszol, jön az einstand, és elveszik az üveggolyóidat. Ma még a Gerébek nyalják a vörösök valagát, szégyenítik meg az ország zászlaját. S ha Bokát látnak, hát rúgják, vágják és diktatúrával vádolják.

Itt még a gittegyletek írják be a közlegények nevét csupa kisbetűkkel, s élenjárnak a megalázásában. S ha mégis bátrabbnak találtatik előttük, csak nagy sokára, a késői utókorban javítják ki a nevét NEMECSEK ERNŐ-re.

 

Ma még hiába véded meg a GRUND-ot, jönnek a globalista építészek, és bérházat építenek rá, melyet aztán jópénzért kibérelhetsz...

 

              Ma még nem azt az utat járod, – mert nem is járhatod – ami az arnykort elhozza, de akkor is szembe kell úszni az árral, mert csak akkor juthatsz hozzá az ÉL-tető OXIGÉN-hez! Mert ez itt még...

 

Nem aranykor!

 

 

2018. november 3.

 

 

stapi•  2018. szeptember 26. 09:54

Dongó lét

Dongó lét

Dongó létben dongani,
lyukat lyukra toldani,
dongva szállni,
lyukra állni,
mézet mézre jól kreálni
nem nehéz, ha szép az ég,
és az erdő még nem ég.

De...

Ha dongani nem lehet,
mert e hangra már mehet;
ha a lyukat,
a házukat,
el-eldongott nagy vágyukat
dongó dobra ráverik...

Dongó létük szétesik,
s dongósírban végezik.

2018. szeptember 24.