Játékszer

rozsika53•  2015. január 31. 18:20

Csak egy eszköz voltam , 
hatalmas kezedbe. 
Hegyről völgybe dobtál, 
lelkem nem kímélve. 
Összetört bent minden, 
amit úgy szerettem. 
Te sem élsz már , 
csak az emlékezetemben. 
Még is mikor orgona virágzik, 
akácfáknak illata áramlik. 
Méhecskék zümmögnek, 
ezer virág felett. 
Szellő súgja fülembe a neved. 
Bezárom,nem hallom, 
vagy csak nem akarom. 
Fájdalmas emléked, 
fátyollal takarom. 
De mint lárvából a pillangó 
is ki kell. 
Az én lelkemben is a szép, 
még mindig utat nyer. 
Mint mikor tél után a fák , 
új levelet hoznak. 
Régi emlékeim, 
új életet kapnak. 
Játék az élet, 
mondtad nékem százszor. 
De a játékszered eldobni, 
oly nagyon nagy kár volt.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!